Egy jól helytálló OSC-vel szemben, kemény, izgalmas, szép gólokban bővelkedő meccsen, kétgólos hátrányból fordítva győzött, s lett ezzel kupagyőztes a Szolnok csapata. Nem sokkal a találkozó előtt megszületett Gór-Nagy Abigél. Tudósításunk nyilatkozatokkal, gólokkal.

Theodora Magyar Kupa, döntő

OSC-Szolnok 7:10 (2:1, 0:2, 2:2, 3:5)
Szentes, v.: Kun, Székely B.
OSC: Bisztritsányi, Bátori 1, Kayes 2, Graham 1, Salamon 2, Gór-Nagy, Bundschuh 1. Cs.: Decker Á., Juhász, Kovács G., Hegedüs, Drasko Brguljan. Vezetőedző: Vincze Balázs
Szolnok: Nagy V, Vámos 1, Tóth M., Varga Dániel 2, Varga Dénes 2, Mitrovics 1, Jansik D. Cs.: Gocics, Madaras, Hangay Z., Mezei, Alekszics 2, Kis G 2. Vezetőedző: Cseh Sándor
Gól - emberelőnyből: 3/11, ill. 4/11
Gól - ötméteresből: -, ill. -
Kipontozódott: Bundschuh, ill. Gocics

A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

VLV-VIDEÓK (DigiSport):

1:0 - Kayes első gólja

2:0 - Bátori gólja

2:1 -Alekszics első gólja

2:2 - Varga Dániel első gólja

2:3 - Varga Dénes első gólja

3:3 - Graham gólja

3:4 - Varga Dénes második gólja

4:4 - Salamon első gólja

4:5 - Varga Dániel második gólja

4:6 - Kis Gábor első gólja

4:7 - Kis Gábor második gólja

5:7 - Bundschuh gólja

5:8 - Alekszics második gólja

5:9 - Mitrovics gólja

6:9 - Salamon második gólja

6:10 - Vámos gólja

7:10 - Kayes második gólja

Vincze Balázs a DigiSportnak

- Most a vesztes csapat kispadjáról érkezett, negyedszerre nem sikerült valamit kitalálni. Kérdés, hogy lehetett volna-e még valamit máshogy csinálni ez ellen a Szolnok ellen?

- Én azt mondom, hogy három negyedig teljesen nyílt volt a mérkőzés. Az elején 2:0-ra elmentünk, a meglepetés sikerült, aztán azt folytatni nem sikerült, tehát nagyon gyorsan - ha lehet azt mondani - visszaállt a rendes kerékvágásba a mérkőzés. A Szolnok egyre keményebben, egyre határozottabban védekezett, elfáradtunk ebben, és talán ez okozhatta azt, hogy a negyedik negyedben..., ugye, öt gólt kapva biztosan nem lehet kupát nyerni, és azt kell, hogy mondjam, hogy két-három perccel a vége előtt már eldőlni látszott ez az egész. Nyilván küzdöttünk becsülettel, le a kalappal a játékosok előtt, nem volt elég, egy negyed hiányzott hozzá.

- Most már hívják az OSC játékosokat is, téged is, de azért jó volt hallani például a szurkolókat, hogy itt voltak, valami mégiscsak elindult ezzel a csapattal, amely sokra hivatott a közeljövőben és a távoli jövőben is, nem?

- Mindenképpen megteszünk mindent azért, hogy szurkolótáborunk legyen, megteszünk mindent, hogy el is kísérjenek, és nyilván az edzéseken meg megteszünk mindent azért, hogy hasonló helyzetbe kerüljünk, vagy jó mérkőzést játsszunk. A következő terv a négy közé jutás a bajnokságban, amiért szövetkeztünk az sikerült, a másodiknál ott a feladat előttünk, hogy talán jobb eredményt tudjunk majd elérni. Nyilván a Szolnok a világ egyik legjobb csapatát kalapálta össze, meglepetés kategória lett volna, ha sikerül ellenük nyerni, közel voltunk, mint ahogy a múltkor is - de nem sikerült.

- Én azért gratulálok ehhez az ezüstéremhez, köszönjük Vincze Balázsnak!

- Köszönjük!

(Lejegyezte: Vona Lilla)

Cseh Sándor a DigiSportnak

- Nem tudom, hogy úgy öltöztél-e, készültél-e arra, hogy itt fürdés lesz a vége?

- Nagyon számítottam rá, de kabalából nem hoztam váltóruhát, úgyhogy most elég nagy bajban leszek, de majd megoldom valahogy.

- Három a szolnoki igazság? Harmadszorra sikerült, és az első strigula megvan, amelyet kitűzött célként maga elé a szolnoki együttes.

- Hát igen, ugye ez egy új csapat, nekem vezetőedzőként ez volt az első döntőm, de nyilván ez egy hétéves építkezés, amiben az elmúlt években már voltak döntők. Ez egy jobb csapat annál, és azt gondolom az elmúlt hetekben a játékosok amilyen alázattal játszottak, akár ezen a hétvégén, akár előtte is, azt csak megköszönni tudom nekik, mert tényleg mindent megtettek a hétköznapokban, a meccseken. És ugye ez a nagy szó, mert azt mindenki tudja, hogy nagyon jó játékosaink vannak, de az, hogy nálunk egyetlenegy grimasz nincs, olyan, hogy valaki nem úszik vissza, tehát ez fantasztikus élmény volt ilyen szempontból.

- Nagyon jó, hogy ezt az alázat szót említed, hiszen azt gondolom, a Szolnoknak elsősorban önmaga lehet az ellenfele. Amit beszéltünk is, hogy hatalmas egyéniségek, sztárok alkotják, de mégsem látunk allűröket a mérkőzésen.

- Igen, én egy picit finomítanék azért, az Eger-OSC-ben is nagyon jó játékosok vannak, meg a nemzetközi porondon is, de tény, hogy mi nagyon jó csapat vagyunk és egy olyan klub, amely megtett mindent a siker érdekében az elmúlt években és most nekünk ez egy nagyon nagy dolog, harminc év után nyerni egy MK-t, tehát ezt azért szeretném megköszönni a szponzorunknak, a szponzorainknak. Nyilván azért van a csapat háta mögött Mohi Zoltán, Kovács István, akik folyamatosan dolgoznak a háttérben, Kósz Zoltánnak, Vincze Gergőnek, ő a szárazföldi edzőnk, Kulcsár Zsanettnek, a masszőrünknek. Ez egy ilyen dolog volt, hogy leültünk év elején és azt kértem mindenkitől, hogy minden játékos azt lássa rajtunk, hogy egyetlenegy célunk van, és akkor ők is úgy fognak ehhez a dologhoz állni. És a legnagyobb gratuláció és köszönet pedig a játékosoknak, hogy ők tizennégyen most a szolnoki klubnak nyertek egy kupát!

- Hát akkor mi is gratulálunk szeretettel az egész csapatnak és a klubnak, Cseh Sándornak is!

(Lejegyezte: Vona Lilla)

Varga Dénes és Varga Dániel a DigiSportnak

- Érkeznek a Varga testvérek, akik talán ezért is költöztek haza. Hát, az első strigula megvan.

Varga Dániel: - Igen, ezért is és itt az is-en van a hangsúly, mert bár ez egy fontos győzelem volt, de remélhetőleg nem az utolsó.

- Amit kérdeztem már Cseh Sándortól, hogy ennek a bivalyerős Szolnoknak azért elsősorban önmaga lehet leginkább az ellenfele, de olyan alázatos és fegyelmezett játékot láttunk és láttunk eddig is a Szolnoktól, amely azt gondolom hogy nem hozhatott mást, csak győzelmet nektek.

Varga Dénes: - Igen nyilvánvalóan így lehet megnyerni egy döntőt, főleg hogy az OSC is egy nagyon fegyelmezett csapat. Nekünk azt kell túlszárnyalni, amit ők tudnak és szerintem bennünk megvan a potenciál nemcsak az OSC-t, hanem bárkit megverni itthon és nemzetközileg is, a legjobbakat is.

- Ettől függetlenül azért az utolsó negyedig elég izgalmas volt ez a találkozó és abban a pillanatokban döntöttétek el ti is a góljaitokkal vagy akár Kis Gabi, két olyan megvillanás volt ami, azt gondolom, hogy megmutatta, melyik csapat a jobb ezen a mai estén.

Varga Dániel: - Én nem tudom, megmondom őszintén alig vártam, hogy vége legyen ennek a meccsnek, mert borzalmasan fárasztó volt és az első pár perc kivételével végig vezettünk. Tőlem bármikor lefújhatták volna, de így se baj, hogy játszottunk négy negyedet. Megdolgoztunk a győzelemért, örülök, hogy nyertünk.

- Hova kerül ez az arany érem a vitrinbe, abba a sok-sok arany éremmel teli vitrinetekbe?

Varga Dénes: - "Fizikálisan" nincsen vitrinem, de a szívemhez közel áll ez a győzelem, hiszen ha erre az évre gondolok, akkor nem sok babér termett, hiába szép dolog az ezüstérmekre visszagondolni majd 10 év múlva, azért a győzelem az más. És most ez az első igazi döntőzésünk volt evvel a klubbal és nagyon örülök, hogy sikerült megnyernünk és ily módon szépen visszatérnünk haza.

- Ez az első strigula ebben az évben, ebben a bajnoki illetve Bajnokok Ligája-szezonban?

Varga Dániel: -  Az a kérdés, hogy az első, a kérdés az, hogy az utolsó-e, ahogy korábban említettem a célunk az, hogy ne az utolsó legyen, hanem az első a sorban.

- Ehhez kívánok jó munkát és gratulálok még egyszer a kupagyőzelemhez a Varga testvéreknek és a szolnoki együttesnek.

(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)

DECKER ÁDÁM (A-Híd OSC-Újbuda) a vlv-nek:

- Gratulálok a vereség ellenére, de hát azért elvesztettétek mégiscsak... Hogy értékeled, milyen volt, lehetett volna-e máshogy?

- Lehetett volna máshogy, ha 2:0-as vezetésünknél lefújják a meccset. :) Úgy éreztem, hogy az első két negyedben nagyon jól játszottunk, tele voltunk dinamizmussal és emiatt egy kicsit remegett a keze a szolnokiaknak a lövéseknél és olyan góllal tudtak csak utánunk zárkózni, aminél a labda víz alatt volt egyértelműen, de ami utána a harmadik negyedben meg a negyedik negyedben történt, a saját pontatlanságunkat én a fáradtság rovására írom. Akkor már könnyebb gólokat adtunk nekik és azért a Szolnok olyan játékosokból áll, akik, ha kicsit megérzik a vérszagot, kegyetlenül kihasználják a lehetőségeiket. Onnantól kezdve a kezükben tartották a meccset. Mindenesetre nagyon büszke vagyok és gratulálok a csapatomnak, mert szenzációs amit műveltünk. Őrület volt az első két negyed és mindenki a maximumot nyújtotta. Ez most így alakult, úgy gondolom, hogy ez volt a papírforma, ami ellen megpróbáltunk harcba szállni, ez ma nem sikerült. Csalódott csak azért vagyok, mert az első két negyed tényleg olyan volt, hogy bátran mondhatom: uraltuk a meccset. Sajnos nem tartott ki végig.

- Gondolom ez fizikai állóképesség miatt volt elsősorban, nem?

- Igen állóképesség, de nálunk azért egyénekre lebontva sokkal több teher jut, mint náluk, tehát ott jelentősen több az olyan játékosok száma, akik egy-egy villanással tudnak tolni a csapat szekerén. Nálunk azért foghíjasabb a névsor, de ettől függetlenül büszkék lehetünk, nincs szégyenkezni valónk, minden poszton megálltuk a helyünket, meg tudtuk őket lepni és megmutattuk az oroszlánkörmeinket. Kicsit még dolgozni kell azon, hogy a negyedik negyed ne ilyen csúfos legyen. Lehet, hogy fizikális az a probléma, lehet hogy koncentráció vagy gyakorlás kérdése, de majd kiderítjük, én úgy gondolom hogy azért egy félidőn keresztül méltó ellenfelei voltunk a Szolnoknak és nagy erőfeszítésre kényszerítettük őket.

Végezetül szeretném megköszönni Gór-Nagy Miklósnak, hogy segített minket a kupadöntőn, annak ellenére, hogy röviddel a meccs előtt született meg a kislánya. Szívből gratulálok neki a csapat nevében!

(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)

GÓR-NAGY MIKLÓS (A-Híd OSC-Újbuda) a vlv-nek:

- A meccs előtt megszületett a kislányom, Abigél, nagyon jól van, az anyuka is, aki "nagyon profin" világra hozta. Nagyon izgultam igazából, de így a meccs előtt egy órával már teljes volt a nyugalom, mert minden jól alakult és mindenki nagyon boldog.

- Az adatok?

- 56 centiméter és 3500 gramm, és 17 óra 25 perckor született.

- Hogy kaptad a hírt?

- Érkeztek a hírek folyamatosan, szép sorban sorban a fájásokról, arról, hogy elment a magzatvíz, a szülőszobáról, és egyszer csak láttam egy fotót, hogy ott van a kislány a Klári mellkasán és nagyon vidáman fekszenek. Úgyhogy körülbelül így történt.

- Akkor ez már a kupadöntő előtti bemelegítés időszaka volt.

- A bemelegítés előtt volt, meccs előtt másfél órával, úgyhogy pont jó volt, mert így könnyebb volt aztán a játékra koncentrálni, mintha még várni kellett volna a híreket.

- És milyen volt így játszani? Gondolom, azért ezt nem lehetett teljesen kizárni...

- A meccs előtt felvetődött bennem, hogy akkor most mit is kellene csinálni, vagy akkor hogy legyen, de úgy éreztem, hogy bár lehet, hogy a helyem a kórházban lenne, igazából dolgom a meccsen van. Ilyen a sport..., csapatban játszom, harcolnom kellett a többiekkel. Ez így is történt, annak ellenére mondhatom ezt, hogy nem nyertünk, de nem feltétlenül mindig csak a győzelem számít, maga a harc is szép dolog, úgyhogy nincs okunk arra, hogy szomorkodjunk. Nagyon jó meccset játszottunk egy nagyon jó Szolnokkal, megyünk tovább, látjuk, hogy miben kell fejlődni, és ezen fogunk dolgozni, már el is kezdhetjük.

- Gondolom, úton vagy a kórházba...

- Igen, ez az első utam, és a következő pár napban biztosan tudok a családomra kicsivel több időt fordítani.

- Sok boldogságot kívánok, és gratulálok!

- Köszönöm.

(Lejegyezte: Vona Lilla)

MADARAS NORBERT (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:

- Gratulálok! Tizenkét év szünet után után a harmadik itthoni kupagyőzelmed! (Miközben volt hat olasz...). Hogy értékeled a találkozót?

- Először is nagyon boldog vagyok, hogy megvan, ilyen hamar lett "valami" Szolnokon, tehát az első dolgot megnyertük, amit lehet, ez pedig, azt gondolom, lökést adhat a későbbiekre is, ez a legfontosabb. Ezt a kupát meg kellett nyerni, az Eger és az OSC a két legjobb csapat itthon, és mindkettőt legyőztük, úgyhogy abszolút megérdemelt a kupaelsőség.

- Ez a meccs milyen volt? Meglepődtetek az elején, 2:0-nál?

- Nem, ez benne van. Nyilván azért rajtuk mindig kisebb a nyomás, nekünk meg nagyobb, de ahogy rendeztük a sorokat, onnantól kezdve többé-kevésbé a kezünkben volt. Voltak szituációk a harmadik negyedben, amikor talán eldönthetük volna, de kihagytunk helyzeteket, de azért egyértelmű, hogy jobban vagyunk náluk. Igaz, nem mindig a jobb csapat győz.

- A negyedik negyedben éreztél rajtuk fáradtságot?

- Én csak azt láttam, ez egy lelki dolog, nekik el kell hinni, hogy megnyerhetik, de azt láttam a szemeken, hogy ahogy fizikailag fogynak el és ahogy elmentünk több góllal - azt nehéz kezelni. Úgy gondolom, hogy a végén az utolsó percben ez látszódott rajtuk.

- Szerinted ez a mostani teljesítmény, úgy az egész, hány százalék ahhoz képest, amikor majd a csúcson lesztek?

- Nem tudom, fejlődnünk kell még, van hova fejlődnünk, a végén ez még kevés lesz. Ez így jó volt, csak tudunk mi még ennél jobbak is lenni és az ellenfelek is jobbak lesznek.

- Nagyon nagy volt a megkönnyebbülés a klubnál?

- Én "belecsöppentem a jóba", szeptemberben jöttem és kevés idő alatt elértem valamit, nyilván én máshogy élem meg, mint azok, akik évek óta itt vannak és folyamatosan buktak döntőket, nekik ez nyilván megkönnyebbülés. Mindenképpen ad lökést a csapatnak és ez jó. Én is örülök, hogy tizenkét év után egyből nyertem itthon, de annak még nagyobb öröm, akinek az elbukott döntők a háta mögött voltak, függetlenül attól, hogy mi lesz ezután.

- Köszönöm szépen és további sok sikert kívánok!

(Lejegyezte: Vona Lilla)

BISZTRITSÁNYI DÁVID (A-Híd OSC-Újbuda) a vlv-nek:

- Három negyeden keresztül fizikálisan is és szellemileg is teljesen partnerei voltunk az ellenfélnek, utána elfáradtunk, nem emlékszem, ekkor mennyi volt a különbség köztünk és az ellenfél csapata között.

- Ez a meccs vett belőletek ki sokat vagy az elmúlt időszak?

- Nem. Csak ez a mérkőzés. Nekünk nem kellett nagyon fontos mérkőzést játszanunk a Bajnokok Ligájában, fizikálisan is és mentálisan is fel tudtunk készülni erre a Magyar Kupára, de nyilvánvalóan teljesen indokoltan péntekig csak a Honvéd járt a fejünkben, a Szolnokkal pedig csak ebben a másfél napban foglalkoztunk. Már csak azért is, mert nem tudtuk, hogy kivel fogunk játszani.

- Mit kellett volna ma máshogy csinálni, tudjátok-e már?

- Szerintem nem kellett volna másképp csinálni semmit. Legalábbis most én így érzem, még nem néztem vissza a mérkőzést, meg a gólokat. Azért azt ne felejtsük el, hogy ez a Szolnok egy elég jól összerakott kis csapat, ahogy egyébként mi is, tehát nem érzem azt, hogy alárendelt szerepet játszottunk volna, de azért úgy gondolom, a rutin most mellettük áll. Meg a végén elfáradtunk fizikálisan is meg fejben is.

- Csalódottak voltatok nagyon?

- Rettenetesen, mert ugyanúgy, mint a BL-ben, itt is volt esélyünk. Teljesen úgy indult a meccs és az egész mérkőzés képéből azt szűrtem le, ahogy teljesen nyílt. Még három perccel a vége előtt is csak 3 volt a különbség. Azért van annyira van jó csapat az ellenfél, hogy utána nem engedték ki a kezükből a győzelmet.

Nagyon jó volt játszani, teljesen úgy éreztem, hogy van esélyünk. És szerintem még soha nem játszottam egy ennyire jól védekező csapatban. A szívüket lelküket kitették a játékosok előttem.

Gratulálok a győztesnek is. Nem külső körülmények miatt nyertek, 32 perc alatt jobban jött ki nekik a lépés, többet tettek meg a győzelemért, tényleg jobbak voltak, ez vitathatatlan.

- Köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Zsigmond Orsi)



Fotók: MTI/Illyés Tibor