Egy győzelemre van a horvát bajnokság megnyerésétől a Jug Dubrovnik, mivel szerdán este otthonában is legyőzte a Primorje Rijekát. Varga Dánielt és Varga Dénest kérdeztük a meccsről.

Fotó: Jug Dubrovnik

Horvát bajnoki döntő, második mérkőzés

Jug Dubrovnik-Primorje Rijeka 10:8 (1:1, 2:0, 3:4, 4:3)
Dubrovnik, v.: Bianchi, Savarese
Jug Dubrovnik: Bijac, Vranjes, Boskovics 3, N. Janovics 2, Jokovics 1, Azevedo 1, Markovics, Buslje 1, Karacs, Dobud 1, Ivovics, Macan, Nizsics, Pavlovics. Vezetőedző: Veszelin Gyuho
Primorje Rijeka: Vican, Obradovics 3, Paskvalin 1, Krapics, Varga Dénes, S. Sukno 1, Muslim, Jelaca, Varga Dániel 1, Baracs, Setka, X. Garcia 2, Krizsanec, Buljubasics. Vezetőedző: Ivan Asics
Gól - emberelőnyből: 6/12, ill. 6/9
Gól - ötméteresből: 1/1, ill. -

A Jug ezzel 2:0-ra vezet az egyik fél harmadik győzelméig tartó bajnoki döntőben. A következő mérkőzés jövő szerdán lesz Rijekában.

(Érdekesség, hogy a Jug játékosai a meccs alatt egyik szponzoruk, az OTP-bank nevét reklámozták - testükre festett felirattal.)

VARGA DÁNIEL a vlv-nek:

- Emlékezetem szerint 1:0-ra vezettünk, utána a Jug dominált a játékban. Hozzáteszem, hogy ennyire ideges játékvezetés miatt még soha nem voltam, de ez csak egy mellékszál, ha önkritikusak vagyunk, magunkba nézve meg kell állapítanunk, hogy nem játszottunk jól. Nem volt fegyelmezett a csapat, ezt még akkor is el kell ismernünk, hogyha Dubrovnikban, az ottani sajátos körülmények között kellett jó döntéseket hoznunk játék közben. Sajnos ez nem sikerült és ez lett a vesztünk. Nem érdemeltünk győzelmet.

- Lehetséges, hogy az első meccs, a váratlan hazai vereség fogott meg titeket?

- Tény, hogy az első meccsen elszenvedett vereség meglepetésként ért mindenkit, és furcsa volt három nap alatt szembesülni azzal az állapottal, hogy most mi vagyunk alul - ami alatt azt értem, hogy nekünk kell Dubrovnikban legalább egy meccset megnyerni amellett, hogy a többit Rijekában hozzuk, ha bajnokok akarunk lenni. Ez a helyzet kicsit megzavarta a csapatot szerintem, ennyiben van jelentősége a múlt szombatnak. Annyiból meg nincsen, hogy ez a mérkőzés is 0:0-ról indult, közülünk mindenki játszott már legalább tíz meccset Dubrovnikban a Jug ellen, mindenki tudta, hogy milyen nehéz lesz. Idén ez volt a hetedik meccsünk ellenük, szóval elvileg mindenki felkészült volt a lélektani állapotokra is. De mondom, alapvetően túl sokat hibáztunk és túl sok mindent nem csináltunk jól, úgy, ahogy megbeszéltünk, ahhoz, hogy győztesen jöjjünk haza.

- Most mi a helyzet? Nagyon sürgősen ki kell találnatok valamit...

- A következő meccs Rijekában lesz, jövő szerdán és az életünkért küzdünk. Azt gondolom, legalább annyi esélyünk van győzni, mint az első meccsen volt, akkor a Jug tökéletesen játszott, mi pedig nem tudtuk azt a minőséget mutatni, mint a két kupa (Horvát Kupa és Jadranska Liga - a szerk.) megnyerésekor. Hogy mi lesz most? Hát hajrá! Do Pobjede!

VARGA DÉNES a vlv-nek:

- Sajnos a Jug fegyvere még mindig nagyon hatékony ellenünk, nagyon örvendek, hogy csak a bajnoki döntőben kezdték el játszani különbem most nem biztos, hogy lenne a zsebünkben két arany...

Meccs közben és közvetlenül utána tanácstalanul álltam az előtt a kérdéskör előtt, hogy valójában van-e esélyünk ellenük, ha ekkora hátszelük van, mint amekkorát a két olasz birópárostól a két meccsen megkaptak.

Sajnálom ezt a két meccset, de még mindig bízom abban, hogy a Jugból elő tudjuk hozni azt a zavarodott, harmóniát nélkülöző játékot, ami a két, általunk megnyert döntőben jellemző volt rájuk...