Zala Györggyel, a Kemény-legények erőnléti edzőjével közölt hosszabb interjút Dömötör Tamás tollából a hvg.hu. A beszélgetés Zala Gyuri személyes helyzetének bemutatásán keresztül képet ad a felkészülés hátteréről, így azt - a hvg.hu engedélyével - teljes terjedelmében közöljük.

Zala György kétszeres olimpiai bronzérmes kenus immár ötödik éve segíti erőnléti edzőként Kemény Dénes munkáját. Két gyermek édesapja, felesége Ildikó civil, azaz semmi köze az élsporthoz, talán ezért is tolerálja az őrültséget, amit a profi sport néha megkövetel. Zala György készül Londonba, hogy tanúja és részese lehessen a negyedik aranynak, melynek megszerzésében - csakúgy, mint a főnökében - töretlenül hisz. Már Peking előtt is így volt.

hvg.hu: Csak edző vagy már, vagy élsportoló is egy kicsit?

Zala György: Idén még versenyeztem.

hvg.hu: Élesben?

Zala György: Abszolút. Szekszárdi Feri barátom rángatott vissza a kenuba, amikor hazajött Ausztráliából. Azt mondta, lehetetlen, hogy vele ne evezzek.

hvg.hu: 2004-ben már befejezted. Komolyan vetted a visszatérést?

Zala György: A magam módján igen. Megtanultam bal oldalon evezni is például. Mondjuk a régi melóhoz képest negyven százalékos felkészülés volt a legutolsó, hiszen család van, meg rendes munka, szóval nem a kenu volt az első.

hvg.hu: És hogy ment öt év kihagyás után a visszatérés?

Zala György: Meglepően jól. Jó időket mentem edzésen, még a startok is jók voltak, pedig az indulással mindig bajom volt. De az az igazság, hogy túlhajtottam magam, megsérült a térdem, úgyhogy beültem inkább egy kenuba.

hvg.hu: Mit szóltak a kajakosok?

Zala György: Kérdezik, hogy női ruhát is hordok-e majd.

hvg.hu: Sportoltál mást, mikor az athéni olimpia után abbahagytad? A visszatérés előtt?

Zala György: Először boboztam. Egy évet. Aztán szlalom-kajakoztam, voltam Eb-n is.

hvg.hu: Más mint síkvizen evezni?

Zala György: Nagyon. Meg kell tanulni olvasni a vizet, hiszen szabadban van, vadvízen. Amúgy a sima vadvízi kenuzás is tetszett, túrát is vezettem, meg megjártam egy vb-t Karlovy Vary -ban.

hvg.hu: Levezetted a feszültséget? Mert nem túl vidáman szálltál ki a versenyzésből, két olimpiai bronzérmed ellenére.

Zala György: Nagy törés volt nekem, amikor nem jutottam ki Athénbe. Abban az évben nagyon ment, az év elején. Majd tizenkilenc év után összevesztünk az edzőmmel. Nekem olyan volt, mint a második apám, egyszerűen nem maradt támaszom. Nem volt kivel megosztani a problémákat, és ez meglátszott a teljesítményemen. Óriási formahanyatlás jött, a válogatón már rossz voltam, és elúszott az olimpia.

hvg.hu: Nyolc év eltelt. Milyen a viszonyotok egykori edződdel most?

Zala György: Normális most már. Köszönünk, beszélünk, ha véletlenül találkozunk.

hvg.hu: Sima volt átállni a civil életre?

Zala György: Azt nem mondanám. Voltam nagyon mélyen, anyagilag is. És közben el kellett tartani a családot. Eljutottam a numizmatikus ajtajáig, miután összeszedtem  otthon az összes érmet, meg a gyűjtött kétszázasokat, hogy eladom, mert enni kell. Zárva volt. Aztán voltam ipari-alpinista, meg a Duna TV -nek is dolgoztam.

hvg.hu: Nem volt még diplomád akkor?

Zala György: Testnevelő tanárnak készültem. Nagyon kevés kellett, hogy diplomázzak, de a próbatanítás közben rájöttem, hogy ezt én nem tudom csinálni. Tekintély-elvű  vagyok, a mai gyerekek között ez nem kompatibilis. Egyszerűen nem ment. Elvégeztem viszont egy kajak-kenu szakedzőit, meg egy személyi edzői iskolát,  szintén a TF-en.

hvg.hu: Utóbbi végül is a megélhetésedet is biztosítja, ugye? Kik az ügyfeleid, kiknek van ma személyi edzője? Felső tízezer?

Zala György: "Nagyon felső" is jár hozzám. Hatvan százalékban nők az ügyfeleim. Hosszú évekig is megmaradnak, például a legelső vendégem ma is visszajár.

hvg.hu: Pénzért csinálod, vagy szereted?

Zala György: Nagyon jó munka. Szeretem csinálni. Mégha a vízilabda csapat körüli teendőim miatt meg is sínyli a praxisom. A személyi edzőt igénylő ügyfelek nehezen  tolerálják, ha nem tudsz rendelkezésre állni - bármikor. A csapat mellett viszont ott kell lenni, ha olyan fázisban van a felkészülés éppen.Nem panaszként mondom, hanem mert így van.

hvg.hu: Hogy kerültél a vízilabda közelébe?

Zala György: Öt éve Dubecz tanár úr utódját kereste a Honvéd-Domino csapata, erőnléti edzői posztra. Akkor még Kovács István volt a mester. Olyat kerestek, aki élsportoló volt, lehetőleg sikeres, és van papírja arról, hogy ért a dolgához. Gyakorlatilag az egyetlen jelölt voltam.

hvg.hu: Ma is tartod velük a kapcsolatot?

Zala György: Dolgozom is velük, most Vad Lajos vezeti a csapatot. Heti egyszer vagyok ott, régen heti három volt.

hvg.hu: És a válogatotthoz mikor kerültél? Ki hívott?

Zala György: Kovács István ajánlott a kapitánynak, Kemény Dénes hívott, így 2007 decembere óta már velük vagyok.

hvg.hu: A pekingi arany már a tied is egy kicsit?

Zala György: Kicsit. Ha most nyerünk Londonban, abban is benne leszek kicsit.

hvg.hu: Nyerünk?

Zala György: Azt tudom mondani, amit négy éve: Kemény Dénes zseni. Az utolsó pillanatban is képes előállni valami új taktikai elemmel, amellyel a gyengébb az erősebb fölé kerekedhet, vagy eldönti az egyenlő erők küzdelmét. Persze a program húzós az olimpián, hosszú ideig kell formában maradni, bármi megtörténhet. De hiszem,  hogy nyerhetünk megint. De a legjobb taktika egy jó csapat, ahogy a kapitány mondani szokta, az meg van.

hvg.hu: Mi a leginkább tiszteletre méltó a kapitányban? Mit tud Kemény Dénes, amit más nem?

Zala György: Az állhatatossága lenyűgöz. Mindent a vízilabda szemszögéből vizsgál, reggelizni úgy érkezik az edzőtáborban, hogy videot nézett az éjjel, majd a délelőtti edzés után, amikor a játékosok pihennek, akkor újra nézi az éjjeli programot, megvágva. Elképesztő, pár óra alvással nyomja végig a felkészülést, meg a nagy tornákat. A másik, hogy minden meccs minden pillanatára emlékszik, sőt el is tudja játszani, hogy mi, hogyan történt. Minden könyvét elolvastam. Hitet ad az embernek, hogy van értelme fanatikusan csinálni valamit. Őrültként.

hvg.hu: Hogy aklimatizálódtál a sok nagy sztár között? Nem nyomasztott?

Zala György: Lassan lettem a közösség tagja, de nem is siettem el. Ma már teljes a bizalom, hozzájuk tartozom. Nagyobb is a szám, odaszólok, ha valami zavar, mondjuk  négy éve még lehet, hogy nem tettem meg mindig. Amúgy meg a kajak-kenu társadalom sokkal nárcisztikusabb egyéniségekből áll, lévén egyéni sportág, alapvetően mindenki magáért hajt.

hvg.hu: Konfliktus van azért?

Zala György: Szinte semmi. Néhány morgás, de az igazán belefér, mondjuk egy alapozáskor. Amúgy meg, én úgy vagyok, hogy van tizennégy főnököm (Kemény és a  játékosok együtt), és midegyikük szempontjait meg kell értenem. Szóval nem izmozok, ha Kásás Tamás nem súlyzózza agyon magát, mert nem is neki való.  Persze, ha bánt valaki, akkor benyelem, de napokig puffogok magamban, hogy ezt most miért kellett, "ledobom a láncot", idegeskedek. Ugyanakkor versenyző  koromban én is beszóltam néha, amikor én voltam a "bakter", a csoportban a vezér. Most edző vagyok, a benyelési képesség elsajátítása az edzői munka nehéz  része.

hvg.hu: Vízilabdáztál már velük?

Zala György: Ha arra gondolsz, hogy a Hárai-Szívós kettős, vagy a Kiss Gergő-Molnár Tamás tandem akart -e vízbe fojtani játéknak álcázva az akciójukat, akkor igen. De  küzdöttem ellenük, nem adtam könnyen! Sajnos vizet taposni nem tudok, ahogy kiemelem a kezem, már süllyedek is.

hvg.hu: Te döntöd el, hogy mit csinálsz a csapat fizikumával?

Zala György: Minden döntés Dénesé. Ő a felkészülés különböző szakaszaiban más-más erősítést kér, a célnak megfelelően, és én kitalálom, hogy milyen edzés kell ehhez.

hvg.hu: Kivel vagy a legjobb viszonyban a csapatból?

Zala György: Kiss Gergőékkel összejárunk, a két család. Gergely Istit, meg Szécsit is nagyon szeretem. Meg a Kásás Tomit. Meg Hárait, vele egyfolytában hülyítjük egymást. Meg úgy általában ezt a csapatot, most azokat mondtam, akik elsőre eszembe jutottak.

hvg.hu: Csinálod tovább, ha lehet? Olimpia után is?

Zala György: Bármeddig. Azt csinálom, amit szeretek, így könnyű válaszolni.

hvg.hu:Van más terved azért?

Zala György: Olimpia után szeretnék egy fitness-termet, ahol funkcionális tréning van. Azaz nem súlyzózás, meg fekve-nyomás megy, hanem TRX, meg Sparrowbag. Olcsóbb is felszerelni egy ilyet, mint egy hagyományos termet, és még nincs ilyen, tudomásom szerint. Én már három éve használom ezeket az eszközöket. A feleségem ír pályázatot, és megcsináljuk.

hvg.hu: Sokat segít neked?

Zala György: Rengeteget. Nagyon jó fej, tizenkét éve együtt vagyunk. Még akkor is segít, amikor nem szereti, amit csinálok éppen. Toleráns, az őrültségemet is kezeli.  Mellesleg iszonyú jó szakács. És neveli Anna Pannát, és György Mátét, a gyerekeimet.

hvg.hu: És a kenu? Azzal mi lesz? Van edzői papírod.

Zala György: Dédelgetek olyan vágyakat, hogy kajak-kenu edző leszek egyszer. Sőt, hogy úgy mondjam, ez lenne majd egy igazi végállomás. Gyuri bácsiként ülni a motoros  kocsin, és mondani az okosságokat. Nézem a mostani versenyzőket, és ha hiba van, látom, mi az, figyelem, mit lehetne jobban csinálni. Hiszem, hogy jó edző lennék.

hvg.hu: Próbálkozol közel jutni a lehetőséghez?

Zala György: Nem próbáltam még. Jól élek, szeretem a munkámat, a kajak-kenuban pedig sűrűn vannak jelentkezők, edzőnek is. Majd később, idővel talán. Amikor már jó pedagógus tudok lenni. Pubi mondta mindig, a mesterem (Solymár László), hogy az edző elsősorban pedagógus.

hvg.hu: Nagy hatással volt rád az a tizenkilenc vele töltött év.

Zala György: Még a hajamat is úgy vágattam, ahogy ő, nyolcvannégytől kilencvennyolcig. Istenként tekintettem rá.

hvg.hu: Tudja ezt szerinted?

Zala György: Hm.Nem tudom. Egyszer majd elmondom neki. És mint egy hollywoodi filmben, egymás nyakába borul az ötvennyolc éves meg a negyvenhárom éves. Pubi, ez lesz a film címe.

Dömötör Tamás - hvg.hu (fotó: vlv)