A Szeged a Kőér utcában is győzött, így bronzérmes. A sérült Hárai és Gór-Nagy nélkül játszó hazaiak hősiesen küzdöttek, ahogy egész évben. Játékosaik könnyekkel küszködve adták utolsó honvédos videónyilatkozatukat a vlv-nek. A Debrecen ötödik lett, mert otthon is legyőzte a Szolnokot!

Vodafone OB1

A 7. helyért, második mérkőzés

Szentes-FTC 7:6 (2:1, 0:1, 2:2, 1:1, 1:0 1:1) - hosszabbítás után  
G.: Szőke 3, Weszelovszky, Tóth P., Lázár, Szabó B., ill. Sánta, Paján 2-2, Czigány, Korényi

A párharc állása: 1:1

Az 5. helyért, második mérkőzés:

Debrecen-Szolnok 7:6 (3:3, 1:0, 2:1, 1:2)
G.: Létay, Bugajcsuk 2-2, Halek, Misics, Simon, ill. Pásztor 2, Hangay Z., Gocics, Georgescu, Süveges

A párharcot 2:0-ra a Debrecen nyerte.

Honvéd-Szeged 12:13 (2:4, 3:3, 4:4, 3:2)
Kőér utca, V.: Németh A., Fekete B.
Honvéd: Gergely, Mátyás, Salamon, Kovács P. 1, Kovács R. 3, Szivós 4,Tóth M. 2. Cs.: Jansik D. 1, Hangody Gy., Angyal 1, Hangody L. Vezetőedző: Vad Lajos
Szeged: Baksa, Török 1, Varga P., Kunac 1, Molnár T. 2, Juhász, Turzai. Cs.: Lehmann, Kayes 2, Kiss Cs. 3, Hegedüs 1, Younger 1, Somogyi 2. Vezetőedző: Vincze Balázs
Gól - emberelőnyből: 5/13, ill. 5/11
Gól - ötméteresből: 1/2, ill. -
Kiállítás cserével: Baksa
Kipontozódott: Tóth M.

A párharcot 2:0-ra a Szeged nyerte.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK A MÉRKŐZÉSRÓL


Ágnes-képek

VLV-VIDEÓK:

0:1 - Kunac gólja

1:1 - Kovács Péter gólja

1:2 - Molnár Tamás első gólja

1:3 - Török gólja

1:4 - Somogyi gólja

2:4 - Tóth Márton első gólja

3:4 - Kovács Róbert első gólja

3:5 - Molnár Tamás második gólja

4:5 - Szivós első gólja

4:6 - Younger gólja

4:7 - Kiss Csaba első gólja

5:7 - Szivós második gólja

5:8 - Hegedüs gólja

6:8 - Jansik gólja

6:9 - Kiss Csaba második gólja

7:9 - Tóth Márton második gólja

7:10 - Kiss Csaba harmadik gólja

7:11 - Kayes első gólja

8:11 - Angyal gólja

9:11 - Szivós harmadik gólja

9:12 - Salamon második gólja

10:12 - Kovács Róbert második gólja

10:13 - Kayes második gólja

11:13 - Kovács Róbert harmadik gólja

12:13 - Szivós negyedik gólja

Eredményhirdetés

Gergely István nyilatkozata

- Pista, ennek vége van! Mit érzel?

- Igazából egy nagyon jó szám jut eszembe: „Valami véget ért, valami fáj…”. Tényleg úgy érzem, hogy vége, és tényleg nagyon fáj. Borzasztóan csalódott vagyok, úgy érzem, hogy… inkább nem is mondom! A csalódottságomat talán el sem tudnám mondani! Igazából nem a játékosokban vagyok csalódott, mert ez most már közhely, hogy hogyan játszottuk végig ezt az évet, és most már nevetséges is ezt állandóan mondogatni, nem is mondjuk most már sehol, semmire sem mentünk vele. Úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon megedződtünk ez alatt az év alatt. Azt hiszem, hogy aki látta ezt az utóbbi pár mérkőzést, leszűrte a tanulságát ennek, hogy milyen érzés lehet így játszani egész évben.

Büszke vagyok minden egyes csapattársamra, végigmondhatnám a nevüket egytől egészen tizenötig, de semmilyen sorrendet nem szeretnék közöttük tenni. Nekik nagyon szépen köszönöm ezt az évet, és köszönöm azt a sok élményt, amit adtak. De ettől függetlenül nagyon-nagyon csalódott vagyok, mert nem így képzeltem el sem a saját jövőmet, sem ennek a klubnak a jövőjét. Jó lenne most már tényleg pontot tenni ezeknek a dolgoknak a végére, és jó lenne most már nyílt kártyákkal játszani. Sokkal tisztább, ha egymás felé – úgy, mint mi is a vízben – „fair play” játékot játszunk, sokkal rövidebb is, és kevésbé fáj ez!

Úgyhogy én nagyon sajnálom, úgy érzem, hogy tényleg valami most véget ért itt. Kemény sportembernek mondom magam, de sokszor majdnem eltörött ma a mécses, akár mérkőzés közben, akár mérkőzés után. A sportolók is néha gyengék tudnak lenni, és ilyen pillanatokban, amik igazán megérintik őket, azért rosszul esik kimondani és elhinni azt, hogy ennek vége, és nem úgy ahogy szerettük volna. És nem az eredményre szeretnék utalni ezzel…

Köszönöm minden nézőnek, minden támogatónak, mindenkinek, aki ebben az évben mellettünk állt, nagyon-nagyon sok segítséget kaptunk tőlük, ezt az egész csapat nevében mondhatom!

Egy nagy levegő, és továbblépünk ezen is, mint minden máson, reméljük, hogy még találkozunk, sziasztok!

(Lejegyezte: Hohl Zsófi)

Szivós Márton nyilatkozata

- Marci, véget ért ez az év. Először is, azt hadd kérdezzem meg, hogy hogyan tovább?

- Mielőtt válaszolnék a kérdésedre, engedd meg, hogy köszönetet mondjak a szurkolóinknak, szimpatizánsainknak, akik egész évben mellettünk álltak, és egyre többen lettek – ami nagyon-nagyon jólesett nekünk. Köszönöm még a csapat mellett dolgozóknak, az edzőnknek, Vad Lajosnak, és köszönettel tartozom a csapattársaimnak, mindenkinek egyenként. Nekem nagyon-nagyon szép emlék marad ez az év, voltak, vannak problémáink – ezt már mindenki tudja –, ettől függetlenül az egyik legemlékezetesebb évem marad ez a pályafutásomból…

Hogy hogyan tovább? Azt nem tudom, hogy mi lesz a Honvéddal, a Honvéd vízilabdacsapatával. Az már biztos, hogy ebben a formájában, ahogy ebben az évben felállt, nem fog soha többé. Ezt nagyon-nagyon sajnálom, mert úgy gondolom, hogy lett volna bennünk perspektíva – ezt mutatták az eredmények is, amiket elértünk az elmúlt években és ebben az évben. Nem tudom, hogy hogy lesz tovább, majd kiderül. Azt tudom – az én részemről –, hogy nekem most lezárult egy korszak. Fájó a búcsú a Honvédtól, nagyon fájó, hiszen gyakorlatilag – ha jól számolom – 11 évet játszottam itt. Ugye, jól számolom? Fene tudja, lehet, hogy csak tízet, nem tudom…:-) De az a lényeg, hogy sokat. Rengeteg szép élmény ért, és ennek vége szakad. Mostantól nekem semmi más feladatom és dolgom nincsen, mint hogy a magyar válogatottra összpontosítsak. Szeretném kivívni a csapattagságot Londonra, és ott pedig szeretnék a csapattársaimmal a dobogó legmagasabb fokára állni. Jelen pillanatban ennyi az, amit látok, és ennyi az, ami a vízilabdából érdekel.

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)

Tóth Márton nyilatkozata

- Marci, véget ért ez az év, és gondolom, hogy nem erre az évre fogsz úgy visszaemlékezni, mint a pályafutásod legszebb évére… és nem is miattad.

- Most pedig én meg foglak cáfolni, mert erre vissza fogok emlékezni, mert egy ilyen közösségben játszani nagy megtiszteltetés és nagyon nagy öröm. Nagyon sajnálom – és hát belül a lelkem mélyén zokogok –, hogy ez így alakult. Ebben a csapatban nagyon nagy potenciál volt, és csak sajnálni tudom, hogy valószín,ű így együtt egy jó darabig nem fogunk játszani. Mindenki megy oda, ahova tud, ahol biztonságot fog érezni. Köszönöm a csapatnak ezt az évet!

- Mi lesz veled?

- Jó kérdés! Szerintem a következő hetekben ez ki fog derülni. Meglátjuk, nem tudok erről még semmit mondani. Vannak megkereséseim, de többet egyelőre nem is szeretnék elárulni erről.

- Azt tudom, hogy a játékos ügynöki oldalon is megtalálható vagy, tehát esetleg külföld...?

- Minden lehet, nem tudom. Még olyan komoly megkeresés nem jött, de még bármi lehet. Igazándiból most fog elindulni a játékospiac, úgyhogy meglátjuk.

- Nagyon szépen köszönöm, és sok sikert kívánok!

- Én is köszönöm, és külön köszönöm a VLV egész évi munkáját! Ők mindig bíztattak és támogattak, úgyhogy külön köszönet. És minden jót kívánok a nyárra!

(Lejegyezte: Ötvös Csilla)

Mátyás Zoltán nyilatkozata

- Matyi, ez véget ért! Hogy ért véget, milyen érzések vannak most benned?

- Azt gondolom, hogy azért a körülményekhez képest végül is tisztességesen fejeztük be a bajnokságot, mert megpróbáltuk – amennyire lehet – megnehezíteni a Szeged dolgát. A meccs végén kisebb szerencsével akár még hosszabbításra is menthettük volna a dolgot, de összességében teljesen megérdemelten lett a Szegedé a bronzérem. Ez a mostani párharcról a véleményem.

Az egész évről már sokkal összetettebb dolog. Nagyon büszke vagyok az összes játékosra, nagyon nagy élmény volt ebben a csapatban játszani, le a kalappal mindenki előtt, az elsőtől az utolsó játékosig, hogy ezekkel az anyagi nehézségekkel a hátunkon ilyen tartás volt a társaságban, és becsülettel be tudtuk fejezni ezt a szezont. Úgy gondolom, hogy gyakorlatilag a bajnoki elődöntőn pukkadtunk ki, amikor a Vasas ellen nem sikerült döntőbe jutnunk, és mind érzelmileg, mind mentálisan olyan energiákat emésztettünk fel, hogy onnan már nem tudtuk még egyszer összeszedni magunkat. De hozzáteszem, csoda volt ez is, hogy idáig eljutottunk.

- Mit lehet tudni ennek a társaságnak a jövőjéről? Már a múltkor is, amikor beszélgettünk, és most is többnyire múlt időben beszélsz… Vagy inkább úgy teszem fel a kérdést, hogy a te jövődről mit lehet tudni, hiszen folyamatosan azt mondod, hogy nagyon jó volt itt játszani. Ez sejtet-e valamit?

- Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy jövőre ez a csapat ebben a felállásban biztosan nem fog szerepelni, hiszen jelentős tartozások vannak a játékosok felé. Ezt a többi élcsapat, más egyesületek is tudják, és nyilván elkezdték már megkeresgetni a számukra megfelelő játékosokat a csapatunkból. Én annyit tudok, hogy az egyesület szeretne jövőre is vízilabdacsapatot  itt, a Honvédon belül, aztán hogy az majd milyen összeállításban fogja elkezdeni a jövő évi bajnokságot, az az elkövetkezendő hetek-hónapok során fog kiderülni.

- Ha az elkövetkezendő hetekről-hónapokról beszélünk, akkor légy szíves oszd meg velem, mik a terveid?

- Én már második éve edzősködöm utánpótlásban is, úgyhogy unatkozni nem fogok…

- Ez pontosan ez mit takar?

- A felnőtt csapatunknak testvércsapata a Honvéd Pesterzsébet Sportegyesület, vízilabda klub, én ott dolgozom már második éve. Van egy segítőtársam, ketten visszük a ’99-es korosztályt, akik most jelenleg a Budapest-bajnokságban versenyeznek. Nekik még tart a bajnokság, velük fogok most foglalkozni az elkövetkező hetekben. Ezen kívül próbálom otthon a családnál az elszalasztott időt bepótolni, hiszen ők is nagyon nagy segítséget és támaszt jelentettek itt a nehéz időszakban. Az edzések és a mérkőzések miatt kevesebbet tudtam otthon lenni, most mindenképpen szeretnék majd több időt velük eltölteni.

- Köszönöm szépen Matyi, remélem, hogy hamarosan újra találkozunk! Jó pihenést kívánok!

- Köszönöm szépen!

(Lejegyezte: Hohl Zsófi)

Molnár Tamás nyilatkozata

- Papesz remélem nem sértődsz meg, hogyha a lényeggel kezdem. Ez volt a pályafutásod utolsó tétmeccse?

- Remélem, hogy nem.

- Hogy állsz? Van még egy egyéves szerződésed.

- Úgy gondolom, hogy van még, remélem mindenki így gondolja. Az egész évet nézve most jelen pillanatban talán egy kicsit csalódott vagyok, mert azt az elsőszámú célt, amit kitűztünk magunknak, a bajnoki döntőt, azt nem értük el. De összességében nézve a Magyar Kupa-, a nemzetközikupa-teljesítményünket is, mindenféleképpen előreléptünk a tavalyi évhez képest. Igaz, hogy nem abban a kategóriában, amit terveztünk, de hát ebből is látszik, hogy ez nem egyszerű feladat. Nagyon sok mindennek kell ahhoz teljesülni, hiába játszottunk az év 80 százalékában jól, hiába vezettünk az alapszakaszban az utolsó fordulóig, lehet, hogy az utolsó előttiig, nem tudom, az nem garancia semmire. Remélem, hogy jövőre legalább ilyen, ha nem erősebb csapatunk lesz és ezekből a hibákból tanulva jövőre elérjük azt amiért idén is küzdöttünk.

- Köszönöm szépen Papesz, gratulálok.

- Köszönöm.

(Lejegyezte: Tina)

Baksa László nyilatkozata

- Gratulálok, Lacika, csak megvan végül is egy érem. Nem is volt nagyon könnyű.

- Főleg ez a mai mérkőzés. Ugye, két csalódott csapat csatája volt már az előző is, meg ez is. A mai mérkőzést is egy kicsit saját magunknak nehezítettük meg, de én úgy gondolom, hogy megérdemelten nyertük meg a bronzérmet. Szeretnék gratulálni a Honvédnak is, mert tényleg azok a dolgok, amiken ők keresztülmentek egész évben, vagy mennek, nagyon embert próbálók voltak, és ők nagyon komolyan helytálltak ebben a bajnokságban. Nagyon-nagy szükség lenne egy jó Honvédra a következő évben is. Én ebben reménykedem, hogy lesz is.

Megéltem azt is, hogy kiállítottak négypercessel az év utolsó mérkőzésén, biztosan iszonyatosan durva voltam Szivós Marcival... Nem akarok ezzel foglalkozni. Örülök, úgy gondolom, hogy ahonnan elindultunk az év elején, három dologból kettőben előreléptünk, egyben nem sikerült. Van jócskán a csapatban javulási lehetőség, és szerintem javulni is fogunk. Azt mondom, picit nagyképűnek hangzik, de úgy érzem magam, mint a Barcelona, hogy elindultunk ősszel, , s mint ők, nagyon jól játszottunk, meneteltünk, aztán jött a mindent eldöntő mérkőzés a bajnokságban, ugye hazai pályán, az Egerrel, ott kikaptunk az év legrosszabb játékával. Aztán elmentünk Egerbe, ott pedig nem volt szerencsénk, azt kell, hogy mondjam. Illetve ott is csináltunk butaságokat. Ősszel azért a kupát meg tudtuk nyerni, a BL-ben hasonló cipőben jártunk, jó eredményt értünk el kint, és a visszavágó nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. Én összességében azt mondom, hogy nem volt rossz szezon, persze majd át kell beszélni az elmúlt hetekben történteket.

- Laci, gratulálok, és köszönöm szépen az összefoglalót.

- Én is köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)

Török Béla nyilatkozata

- Gratulálok, Béla, a bronzéremhez. Kérlek, mondd el, milyen éved volt!

- Így visszagondolva, nagyon szép évünk volt, közösen. Főleg ugye az elején volt egy nagyon nagy sikersorozatunk, ugyan az igazán nagy sikereket itt a végén tudtuk volna elérni, de én azt gondolom, hogy nincs okunk szégyenkezni. Nyertünk egy Magyar Kupát, a BL legjobb nyolcban voltunk, magyar bajnoki bronz - ezek szerintem nagy dolgok Szeged életében. Nyilván tudjuk, hogy lehettek volna ennél nagyobb sikerek is, de azok álmok voltak. Ez volt a minimális célkitűzésünk. Tényleg nagyon jó érzés, hogy vége van, nagyon hosszú, nagyon fárasztó szezon volt. Sok komoly tétmeccsünk volt, kicsit látszódott is a csapaton, hogy a végére talán elfáradt, de "edzésnek" mindenféleképpen nagyon jó volt ez az év, és úgy meg aztán mindig jó edzeni, hogyha van sikerélmény.

- Mennyi van még a csapatban, fejlődési lehetőség?

- Mindenféleképpen van, szerintem sok, mert azok a rangadók, amiket tavasszal elbuktunk, általában nüanszokon múltak, vagy valamilyen fáradtságra foghatók, szerintem leginkább mentális fáradtságra, és hogyha megtanuljuk kezelni ezeket a helyzeteket, s minden egyes szituációban száz százalékkal pörgünk, akkor nagyon nagy javulás lesz, és ez egy-két gólt jelent. Nem sok egy-két gól, de azzal megverünk egy Zágrábot, akár bejutunk egy bajnoki döntőbe. Tudom, hogy nincs „ha”, de ezek tényleg nüanszok, és akkor hihetetlen javulás állhat be. Mindenesetre gratulálok önmagunknak, gratulálok a csapatnak, gratulálok Vincze Balázsnak, nagyon jó munkát végzett, remélem, végzi ezt tovább is, mert nagyon jó vele dolgozni, és még egyszer mondom, örülök azért, hogy vége van az évnek.

- Én is gratulálok, és remélem, hogy még találkozunk a nyári szünet előtt.

- Én is remélem, köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)

Kiss Csaba nyilatkozata

- Szia Csaba, gratulálok! Parádés teljesítmény nyújtottál, a bronzérem is megvan, egy kis értékelésre kérlek.

- Nagyon nehéz volt, a bronzcsaták általában két nagyon csalódott csapatnak a csatái és hát most mi voltunk a motiváltabbak. Azt gondolom, hogy ez érthető, annak ellenére, hogy a csalódottabbak is mi voltunk, hiszen nagyon-nagyon szerettünk volna döntőt játszani. Azelőtt, hogy a saját csapatomnak vagy magunknak gratulálnék, a Honvédnak szeretnék gratulálni, mert az a sportbeli magatartás, amit hetek és hónapok óta tanúsítanak, mindenképpen kalapemelést érdemel. Látszott a végén rajtuk, hogy már nem tudták száz százalékosan odatenni magukat az ismert problémák miatt. Ezt sajnálom, mert azért jó lett volna, ha a magyar vízilabda-bajnokságban a bronzmérkőzés sokkal parázsabb és nagyobb ütközetet hoz. Nekünk „kötelező volt” ezt a bronzérmet bekasszírozni. Szerettünk volna döntőt játszani, nem sikerült, de jövőre megint nekifutunk.

- Milyen éved volt ez személy szerint?

- Azt gondolom, hogy olyan volt, mint a csapaté, felemás. Voltak jó periódusok, voltak rosszabbak, és ezek nyilván befolyással voltak a mérkőzések alakulására is, amit valamilyen szinten sajnálok. Szerettem volna sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtani, de mondom, hullámhegyek és hullámvölgyek is voltak. Remélem, hogy ezen majd tudok változtatni és csiszolni a játékomat.

- Köszönöm szépen Csaba! Gratulálok még egyszer!

- Köszönöm szépen.

(Lejegyezte: Tina)

Hegedüs Gábor nyilatkozata

- Gábor gratulálok, nagy meccsen nyertétek meg ezt a bronzérmet, illetve inkább úgy kérdezem, hogy nagy meccs volt-e?

- Igen, én is így gondolom, az hogy a Honvéd vissza tudott jönni sokszor egy gólra, vagy vissza tudott jönni a meccsbe, ez mind a saját fegyelmezetlenségünk miatt volt. Védekezésben megint voltak sajnos olyan hibák, amik visszahozták a Honvédot és hagyták, táplálták bennük az esélyt, de azt gondolom, hogy ez a mérkőzés a kezünkben volt és egy kicsit nagyobb koncentrációval hamarabb meglett volna ez a győzelem. De ez valahogy az egész szezonunkra jellemző volt, hogy egy kicsit kiengedtünk bizonyos szituációkban, szerencsére most ennek nem ittuk meg a levét, de mondom sajnos a bajnokságra jellemző volt.

- Mit jelent ez a bronzérem a számodra? Régóta nagyon jó csapatokban játszol, nagyon jó eredményeid vannak, ezt a bronzérmet most hova tudnád tenni?

- A bronzéremnek is megvan a maga szépsége és tényleg úgy gondolom, hogy sokkal jobb, hogy így zárjuk a szezont, mármint az elbukott elődöntő után, jobb szájízzel megy el az ember a szünetre, de én úgy gondolom hogy ebben az évben több volt ebben a csapatban. Azt is látni kell, hogy öt nagyszerű csapat volt idén a bajnokságban, vagy akár hat, aki bárkit bárhol megtudott verni, talán hogyha jobban tudtunk volna tartani azt az ütemet, amit azért tényleg nehéz egy egész szezonon keresztül, akkor szebben is csilloghatna ez az érem, de ez most már a múlt, megvan a harmadik hely, ennek kell örülni.

- Mik a terveid az elkövetkezendő időszakra, most ne bocsátkozzunk semminemű jóslásba, csak kíváncsi vagyok hogyan töltöd...

- Jelen pillanatban nincsen tervem az elkövetkezendő időszakra. Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok, meg mi hogy jön, majd meglátjuk.

- Bulin ünnepeltek? Otthon, vagy itt, együtt vagy külön, vagy ezt titok?

- Nem, semmi titok nincsen benne, visszamegyünk Szegedre, egyéb részleteket egyelőre nem tudok, mert nem úgy készültünk, hogy mindenféleképpen ünneplés lesz, de bíztunk benne hogy meglehet a második mérkőzés. Nem tudom, majd kiderül, lehet hogy van lalakinél forgatókönyv, majd kiderül.

- Köszönöm szépen, gratulálok! Remélem, hamarosan találkozunk.

(Lejegyezte: Danna)