Elutaztak a kínai Universiadéra
A magyar Universiade-küldöttség részeként elutazott Kínába a főiskolai-egyetemi világjátékok vízilabda-tornáján részt vevő magyar válogatott. Riportunk a Margitszigetről, az utolsó hazai edzésről.
A magyar csapatot öt olyan játékos erősíti, aki szinte az egész szezont a nagyválogatott keretében töltötte, s együtt gyakorolt a később vb-re utazott játékosokkal. Baksa, Bátori, Bundschuh, Török és Vámos közül a két legfiatalabb, Bátori és Vámos az Universiade után is mostani társaival marad, s az U20-asok voloszi világbajnokságon igyekszik a lehető legjobb eredményt elérni.
Székely Bulcsú vezetőedző (segítője Keszthelyi Tibor és Horváth János, Kósz Zoltán pedig a kapusokkal foglalkozott) a vasárnapi edzés után is dicsérte a játékosokat. Hangsúlyozta, hogy amit ellenfelek nélkül meg lehetett tenni, azt becsülettel elvégezték, a csapat készen áll a tornára. Kifejtette, hogy a játékosok túlnyomó többsége nagy testű, ezért a mediterrán stílusra jellemző lefordulások nem képezik az alapvető taktika részét, viszont öt-hat ember is alkalmas arra, hogy második centerként "bekalandozzon" az ellenfél kapuja elé, s ennek nagy szerepet is szánnak majd a meccseken.
Shenzenben augusztus 11-én a japánokkal kezdünk, majd két nap múlva az olaszok következnek. Csoportunk csak három tagú, így az első kör után mindenképpen több szabadnap következik. Ha sikerül első helyen továbbjutni, akkor akár könnyebb ágra is kerülhetünk, de a cél mindenképpen az éremszerzés.
A világjátékok után a három "túlkoros" válogatott jártékos elköszön a többiektől, helyüket Meixner Marcell, Fazekas Tibor és Csapó Miklós veszi át. A voloszi junior vb-re két tartalék, Illés Sándor és Vereczkey Zoltán is utazik.
A magyar Universiade-csapat (sapkaszámok szerint):
Baksa László, Török Béla, Angyal Dániel, Vámos Márton, Korényi Balázs, Bátori Bence, Jansik Dávid, Szentesi Ádám, Keresztes István, Fülöp Bence, Kovács Péter, Bundschuh Erik, Lévai Márton.
Edzés utáni videóinkban a nagyválogatott légkörét idén alaposan megismert fiataloktól érdeklődtünk - természetesen azt is megkérdeztük, mit szóltak a sanghaji világbajnokságon történtekhez.
vlv-képek
VLV-VIDEÓK:
Székely Bulcsú az Universiade-csapatról
- Szervusz Csucsu! Hosszú út áll előttetek. Elvégeztétek-e a munkát, mire lehet számítani, milyen állapotban vagytok?
- Minden szempontból hosszú út áll előttünk, mert az utazás egy dolog, s ez előtt a csapat előtt elég nagy feladatok vannak. Én úgy értékelem, hogy amit el lehet végezni, itthon, ellenfelek nélkül meg lehet csinálni, azt megcsináltuk. Egy hetet tudtunk készülni a török válogatottal, az nagyon-nagyon hasznos volt és hát majd most fog kiderülni, hogy az elvégzett munka hova juttat minket. Megkezünk Shenzenbe, az Universiade-faluba, s 11-én már gyakorlatilag egy nagyon-nagyon éles meccsünk van a japán válogatottal, két nappal később az olasz válogatottal és mi be is fejeztük a csoportmeccseket. Úgyhogy 13-a után már okosabbak leszünk, hogy mit ért ez a munka, de az eredménytől függetlenül azt mondom, hogy emelt fővel tudunk kimenni.
- Említetted a korábbi interjúban, gyakran látszik már, hogy mit akartok játszani. Mi jellemzi ezt a csapatot, milyen játékstílus, mi az amiről fel lehet majd ismerni titeket?
- Nagyjából azokat az elemeket próbáltuk saját magunkra igazítani, amit a felnőtt válogatott játszik. Pontosan azért, mert az utánpótlás válogatottak mindenkori feladatai közül talán a legfontosabb, hogy előkészítsen, megtaláljon, neveljen olyan játékosokat, akik a felnőtt válogatottba később beépülhetnek, tehát nagyjából azt a játékrendszert játsszuk. Ami speciálisan ezt a csapatot jellemzi: ez nagyon nagytestű játékosokból álló csapat, a tizenháromból gyakorlatilag tíz-tizenegy nagytestű játékos, ami nem azt jelenti, hogy lassú, de nem a latinos, lefordulós játék fog jellemezni minket. Nyilván próbálunk olyan játékelemeket becsempészni, amire nagyon nehéz felkészülni, gondolok itt arra, hogy ebből a csapatban, s majd az U20-as vb-csapatban is van legalább öt-hat olyan játékos, aki második centernek be tud menni. Erre nagyon-nagyon nehéz bármilyen védekezést kitalálni. Úgyhogy a célunk az, hogy a saját játékunkat próbáljuk ráerőltetni majd az ellenfelekre és ne mi alkalmazkodjunk.
- Lesz egy érvágás, amikor véget ér az Universiade, és három játékos búcsúzik, mert túlkoros. Mennyivel lesz másabb a vb-csapat játéka, mennyire tudjátok pótolni a kiesőket, a "felnőtteket"?
- Az biztos, hogy megérzi a csapat, azért három felnőtt válogatott-keretben szereplő játékosról van szó, azért ezt bármilyen csapat megérzi. Ugyanakkor annak, hogy változni fog a társaság, lesznek pozitív következményei is, hiszen például bejön Csapó Miki, aki nagyon jó balkezes, amivel a taktikai repertoárunk bővül. Ugyanakkor nyilván a magasságból, a súlyból, ebből a "tömegből", amit az előbb említettem, ebből azért veszíteni fogunk.
- Kíváncsian várjuk az eredményeket és nagyon jó utat kívánunk. Sok sikert!
- Nagyon szépen köszönöm!
(Lejegyezte: feva)
Török Béla és Baksa László nyilatkozata
- Szervusztok szegediek! Nagy út előtt álltok. Milyen a csapat? Mire számíthatunk? Meséljetek, hogy érzitek magatokat?
Török Béla: - Szerintem a csapatban nagyon jó a hangulat, ugye mint ezt már többször említettem. Az a problémánk, hogy a többieket nem ismerjük. Azt tudjuk, hogy mi jók vagyunk és mire vagyunk képesek. De nyilván mivel a csapat javarésze U20-as válogatott, így mondjuk, ha az olaszok kiállnak a komplett friss világbajnok csapatukkal - nem őket akarjuk megverni... De szerintem egész jó helyezés is benne lehet ebben a gárdában.
Baksa László: - Hasonlóan gondolom én is a dolgokat. Gyakorolunk, még kint is fogunk gyakorolni, lesz három-négy edzés. Szerencsére az első mérkőzés kedvező, a japán válogatottal fogunk kezdeni nem az olasszal. Ahogy Béla is fogalmazta, ha minden klappol, akkor elérhetünk egy szép eredményt.
- Mi az a szép eredmény?
T.B.: - Én érmet szeretnék.
B.L.: - Persze, szeretnék érmet nyerni, azon belül minél fényesebbet. Ha ezt a két mérkőzést megnyernénk a csoportunkban - remélem, hogy meg is fogjuk nyerni -, akkor azért hosszabb szünet következik, öt nap pihenő van. Csucsu mondta, ahogy nézegette az ágakat, lehet, hogy egy kedvező ág jön és a négyben már bármi történhet. Lehet akár aranyérem is a vége.
- Egy mondatot beszéljünk a VB-ről. Gondolom, hogy minden meccset láttatok. Hogy tetszett? Mennyire vagytok megelégedve a magyar csapat játékával?
T.B.: - Nagyon sajnálom, hogy a negyedik helyen végeztek a fiúk. Ebből is látszik, hogy egy-egy gól dönt arról, hogy az ember negyedik vagy világbajnok lesz. Ennek ellenére azt mondom, hogy nagyon jó meccseket láttam, élvezetes mérkőzések voltak. Sokgólos meccseken, látványos pólót játszottunk. A szerb meccs valami fantasztikus volt, egyetlen egy hibája volt, hogy nem ide... Ettől függetlenül szerintem nagyon jó világbajnokságon vagyunk túl. Talán az utolsó meccs, annak is az első-második negyede, azért egy kicsit kár. De hát nyilván az már másik szituáció, másik lelkiállapot volt. Én élveztem a világbajnokságot - sajnos mint néző.
B.L.: Sajnos én a végét nem láttam élőben, mert abban az egy hétben volt szünet nekünk, a juniorok elmentek Törökországba. Akkor kicsit nyaraltam, de sms-ben kaptam az eredményeket, utána pedig meg is néztem a mérkőzéseket. Így utólag visszanézve azt a három meccset amit akkor nem láttam, mondom a pozitívumokat: megvan az olimpiai kvóta és a magyar válogatott elérte azt a szintet amit a négy legerősebb csapat képvisel. Jelen pillanatban a szerb, a horvát, az olasz, a magyar áll együtt és egy hangyányival talán lemaradva a spanyol, a montenegrói, és az USA. Én úgy gondolom - és remélem hogy velem(!) meg a Bélával - az EB-n már máshogy fog alakulni a sorrend.
- Köszönöm szépen. Jó utat kívánok nektek és sok sikert!
(Lejegyezte : P. K. T.)
Bátori Bence nyilatkozata
- Szervusz, Bence! Hogy telt a nyár?
- Sziasztok! Köszönöm szépen, jól! Pihenéssel kezdődött, és egy nagyon komoly munkával folytatódott. Ha jól tudom, ez a hatodik hét felkészülés volt, úgyhogy nagyon jól telt.
- Ez a csapat milyen?
- Úgy gondolom, hogy nagyon jó. Kiegészültünk négy felnőtt válogatottal, úgyhogy szerintem nagyon erősek vagyunk!
- Te az egyike vagy annak a két játékosnak, aki megy tovább Kínából, egyenesen Görögországba! Azon a VB-n mire lehet tőletek számítani?
- Én úgy gondolom - és a csapattól is ezt várom el -, hogy a cél csakis a győzelem lehet, csakis az aranyérem! És szerintem erre ez a csapat teljesen esélyes is. Igaz, nem ismerjük az ellenfeleket, mert felkészülési tornákra ezen az Universiadén kívül nem mentünk, de úgy érzem, ha mi kihozzuk magunkból a maximumot, akkor sak nyerhetünk.
- Mi a legnagyobb erősségetek?
- A csapategységünk.
- A VB-t láttad?
- Igen, láttam, néztem.
- Hogy tetszett?
- Nagyon szurkoltam a fiúknak a tv előtt, és sajnáltam, hogy nem sikerült nyerniük.
- Köszönöm szépen! Jó utat kívánok, és nagyon várjuk az eredményeket!
- Köszönöm szépen, sziasztok!
(Lejegyezte: Varga Bogi)
Bundschuh Erik nyilatkozata
- Szervusz Erik!
- Szervusz!
- Elindultok erre a hosszú útra. Van benned izgalom, feszültség?
- Igazából izgalom nincs bennem, csak az utat nem várom magát, mert az elég fárasztó lesz főleg magas embereknek, mint én. Csak reméljük, hogy valahogy túléljük ezt, és utána irány az Universiade, és csinálunk valami érdekeset ott.
- Na ez a kérdés, igen, hogy egy ilyen Universiade a sportérték szempontjából hol helyezkedik el? Mennyire számít neked presztízsnek, hogy itt aranyérmesek legyetek, és mi az esélyetek erre?
- Igazából az Universiade a világ második legnagyobb sporteseménye az olimpia után, és hogy presztízs számomra? Nyilvánvalóan presztízs, mert szeretnék azért egy érmet hazahozni így a nyárról. Ha arany lenne, az nagyon jó lenne, de akár ezüst, akár bronz is lehet, de elsősorban az aranyat akarjuk ugyebár. Az esélyünk pedig megvan rá szerintem, mert összeálltunk annyira, hogy bejussunk a négy közé, és hogy érmet szerezzünk. Megvan rá minden esélyünk szerintem.
- Arra készen álltok – néhányan vagytok, akik a felnőtt válogatott keretben is végigdolgoztátok az évet –, hogy nyilván itt tőletek várják azt, hogy a hátatokra vegyétek a csapatot? Ez egy picit más szerep. Erre készen állsz-e?
- Más szerepkör, de persze, erre is felkészültünk, most három vagy négy hét volt, amit edzettünk az U20-as válogatottal, és tisztában vagyunk vele mindannyian, hogy nagyobb szerep hárul ránk, nagyobb az elvárás velünk szemben, nekünk többet kell hozzátenni, mint a többinek, mert mi felnőtt válogatottak vagyunk, és olyan szinten kell játszanunk az Universiadén.
- És menni fog?
- Menni fog. A végén meglátjuk, hogy mi lesz.
- Köszönöm, nagyon kíváncsian várjuk az eredményeket. Szia, jó utat!
- Köszönjük!
(Lejegyezte: Di Giovanni Szandra)
- Kedves Marci, nagyon régen találkoztunk, meséld el légy szíves, hogy mi történt veled az elmúlt hetekben, hogy vagy, milyen lesz ez az Univesiade?
- Pihentem egy hetet a Balatonon, jó régen, egy hónapja, aztán visszajöttem, az U20-as csapattal készülünk az Universiadéra keményen. Voltunk Isztambulban, nagyon jól sikerült az a túra, játszottunk a török felnőttek ellen, ott volt egy szabad hétvége…., egy szabad délutánunk, elmentünk bazárba, megnéztük a Kék Mecsetet. És most itt vagyunk az Universiade előtt, várom, hogy kiérkezzünk, mert 24 órás út vár most ránk.
- Ez egy nagyon kemény csapat papíron, hiszen van hat-nyolc olyan játékos, aki a felnőtt válogatottat is megjárta és ott meccseken játszott illetve hosszú ideig a keret tagja volt, többek között te is. Milyen esélyekkel utaztok?
- Remélem, hogy nem csak papíron, szóval én a legjobb négybe be szeretnék mindenféleképpen jutni, nem tudom az ellenfeleket…, mondom nem ismerjük. Még Korfun nekem Zsolt mondta, hogy az orosz csapat az az Universiade-csapat volt nagyjából, ők kemények lesznek, a többiről semmit nem tudunk.
- Például a szerbekről vagy horvátokról, valakiről tudunk?
- Csucsu azt mondta, hogy az U20-as csapatukkal jönnek, ők is kiegészülve egy-két felnőtt válogatottal, de nem tudunk semmit sajnos.
- Jó, meglátjuk, hogy mi történik. És mi lesz ezután a program, hogyha túllesztek ezen az Universiaden?
- Hazajövünk, s én úgy tudom, hogy 23-án egy nap pihenő és utána megyünk ki Voloszba az U20-as világbajnokságra.
- Ahol te is ott leszel…
- Remélhetőleg igen.
-Köszönöm szépen Marci, jó utat!
(Lejegyezte: feva)
3 régi hozzászólás
Szamárhegy! Mennyire igazad van, pont ezt szoktam én is írni, hogy nagy lesz itt a baj...nem elég hogy valaki 4 méter magas, mint akikre gondolsz, hanem 20 évesen már folymatos komoly eredményt kell hozni...kb. mit a túloldalon Filipovics..és a korosztálya. Kint voltam a szigeten azon a meccsen amikor a 17! éves Filipovics bemutatkozott a Serb válogatottban és oltári magabiztosan és nagyképűen lőtt nekünk 4 gólt! Fel kell nőni a feladathoz ahogy a nagy elődök tették (Benedek 96 Atlanta olimpia gólkirályi cím pl.)
Srácok egy 5 felnőtt válogatottal felálló magyar vízilabda válogatott tagja ne vacakoljon már, hogy ha megkérdezik mit vár az Universiade-tól. Meg mi az, hogy nem az olaszokat akarjuk megverni, ebben a Csapatban ott van a London után következő időszak gerince, 2-3 éven belül nektek kell felnőtt VB,EB,olimpiai döntőben aranyért játszani, nincs már időtök azon vacakolni, hogy kivel játszotok, mindenkit verni kell. A világ legsikeresebb vízilabda országának aktuális korosztályos Csapata, ne gondolkodjon az ellenfeleken, csapni kell bárki jön.
Egy Nébaldot nem sikerül behívni... az a nem mindegy....