ENGLISH VERSION // Egy órán keresztül vizsgálták Biros Pétert kedden Manchesterben az English Institutes of Sports ovosai. Azt keresték, hogy mi okozza a világ tavalyi legjobb vízilabdázójának „visszatérő” részleges izomszakadását. A vizsgálatok eredménye szerint műtétre nincs szükség, Birosnak mostantól naponta különleges fizioterápiás tornát kell végeznie, hogy megerősítse bizonyos izomcsoportjait.

Emlékezetes, hogy a háromszoros olimpiai bajnok a pekingi döntő közben megsérült, a meccs végén is csak vonszolni tudta magát, amikor a kispadon ülők és a teljes stáb örömmámorban ugrott a medencébe. És bár azóta eltelt egy kis idő, Péter játszik is csapatában (és szerencsére a válogatottban), ám Kemény Dénes rémálmaiban gyakran előjön: mi lett volna, ha az a pekingi sérülés nem az utolsó, hanem az első meccsen történik…

- Sikeres volt az egy órán át tartó vizsgálat - mondta a vlv-nek a helyszínről telefonon Kemény Dénes szövetségi kapitány. – Az orvosok a rendelkezésre álló leletek alapján, azok figyelembevételével végeztek vizsgálatokat. Úgy tűnik, megtalálták, vagy legalábbis bízunk abban, hogy megtalálták a probléma gyökerét. Minden egyes alkalommal a medence belső oldalán lévő izmok sérültek meg, az elmúlt két év részleges vagy teljes izomszakadása ide, az innen induló izmokra vezethető vissza. Az is kiderült, hogy picivel tágabb a kelleténél a két lágyékcsatorna, tehát az ott lévő izmokat és a mély hasizmokat is meg kell erősíteni, miként a medenceöv úgynevezett első részét. Ehhez Péter kapott mindjárt egy fizioterápiás, gyógytorna jellegű programot. Meg is mutatták a műveleteket és írásban is megkapta az „anyagot”. Abban bízunk, hogy ha ezt csinálja nagy rendszerességgel, akkor pár hónap múlva már csökken az esélye annak, hogy ezek az izmok újra szakadjanak vagy sérüljenek.

- Kik voltak az orvosok?

- A mi Sportkórházunkhoz hasonló intézmény, az angol sportintézet (EIS) orvosai, akik közül az egyik korábban a Manchester United orvosa volt, a másik pedig rugby-orvos. (Abban a sportban sokkal gyakrabban fordulnak elő ilyen jellegű, úgynevezett szabóizom- illetve lovaglóizom-sérülések.)

- Hogy kerültetek oda?

- Az angol úszószövetség vízilabdáért felelős elnöke, Nick Hume segített, így fogadtak minket. Én kerestem a lehetőséget, mert az olimpia után úgy gondoltam, hogy ha maradok kapitány, ha nem, Péter pályafutásában van még legalább négy év, és ha kaphat segítséget ahhoz, hogy többször ne sérüljön meg, akkor lépni kell, akár fog ez engem érinteni, akár nem. Amikor ezt elkezdtem szervezni, még nem tudtam hogy én maradok a kapitány. Tavaly ősz óta intézzük, ennyi időbe telt hogy tudjanak fogadni, mert ehhez engedélyek kellettek itt is, hiszen egy manchesteri állami intézményről van szó, ami ugye nem azért van hogy külföldi sportolókat fogadjon.

- Az orvosi kezelés kint nem olcsó. Hogy történt a finanszírozás?

- Az összes költségünk az utazás meg a szállás volt. Az orvosi kezelést ajándékba kaptuk egy mindenki által aláírt válogatott trikóért.

- MU-edzésen voltál?

- Természetesen, ha már itt jártunk J, és nekem nem is kellett annyira sietni haza mint Péternek. Kint voltunk az Temesvári Mikivel, aki nagyon jó barátja a Sir-nek, úgyhogy együtt fogadott minket az irodájában, beszélgettünk, megnéztük az edzést, ebédeltünk a csapat egy részével, meg az öreggel.

- Lereagálta a magyar válogatott harmadik aranyérmét?

- Igen, már korábban üzent Magyar Zolival, hogy gratulál. Most egy tablót kapott tőlem a három olimpiai arany-csapat képével. 

---

Biros Pétert már itthon faggattuk a vizsgálatról és annak eredményéről.

- Először is kérlek, idézd fel, milyen problémáról van szó, mikor, milyen gondot okozott neked ez a rejtélyes, vissza-visszatérő izomsérülés.

- A bal lábamban volt kétszer, a jobb lábamban egyszer részleges vagy teljes szakadás. Mindegyik egy hirtelen mozdulatnál, lábtempónál történt, az utolsó ugye Pekingben, a döntőben. Előtte a berlini Világliga-tornán, a második meccsen, de játszottam a döntőben is, akkor szakadt el teljesen az izom. Az első eset 2006-ban vagy 2007-ben, egy Szeged-mérkőzésen történt, amikor a Honvédban játszottam. A sérülések után három-négy hetet kellett lábtempózás nélkül tölteni, két hétig semmit sem csinálhattam, akkor lehetett elkezdeni a tornatermi munkát, de lábra még semmit, csak felsőtestre. Négy hét után lehetett óvatosan erősíteni a lovaglóizmot, szépen, fokozatosan terhelni a lábat. Gyakorlatilag jó másfél-két hónap kiesés volt minden alkalommal.

- Hogy jött az ötlet, hogy angol orvosok vizsgáljanak meg?

- Dénes javasolta, hogy ilyen többé ne történhessen, mint az olimpiai döntőben. Hiszen ha ez a sérülés a torna elején van, akkor számomra vége a versenynek. Azt, hogy ebben az esetben hogy végzett volna a csapat, szerencsére soha sem tudjuk meg, lehet, hogy úgy is megvan az arany, de lehet, hogy nem. Az ilyen kellemetlen helyzet megelőzésére javasolta Dénes a vizsgálatot, én meg azt mondtam, hogy jó.

- Mit csináltak veled?

- Alapos ultrahangos ellenőrzés volt és kézzel is megvizsgáltak. Valószínű, hogy ezek az orvosok sok ilyen lábsérülést láttak már. Utána egy gyógytornász megmutatta, hogy hogyan kell erősíteni a tapadásokat, azt az izmot, amelynek gyengesége okozza a problémát. Minden nap el kell végeznem egy körülbelül negyedóra-húsz perces gyakorlatsort. Bízunk benne, hogy tényleg ez lehetett a három szakadás oka, kíváncsian várom, hogy a gyakorlatoktól milyen eredmény várható. Egyúttal ezúton is megköszönöm Kemény Dénesnek és az MVLSZ-nek, hogy lehetővé tették számomra az angliai vizsgálatot.