Egyik malagai írásunkban már bemutattuk néhány szóban a csapat mellett dolgozó fiatal segéderőket, akik a kenu és a kajak világából csöppentek a vízilabdázók közé. Zala György erőnléti edző és Illés Roland segédmasszőr az olimpiai felkészülés alatt segítette a szakmai stáb munkáját, mindketten ott voltak a malagai Európa-bajnokságon is.

- Hogy kerültél a sportág közelébe? – kérdeztük Zala Györgytől, aki kenus pályafutásából két olimpiai bronzérmet és világbajnoki címeket is őriz.

- Klenyán Tamás, a Honvéd Domino masszőre jelezte, hogy keresni fognak a Honvéd Dominótól, ami meg is történt. Bárány Attila hívott fel, hogy kellene nekik egy erőnléti edző. Mint később kiderült, olyan embert kerestek, akinek van megfelelő végzettsége, szakmai gyakorlata, illetve sporteredménye is. Ezután találkoztam személyesen is a dominós srácokkal. Aztán a munkám alapján Kovi tulajdonképpen beajánlott engem Dénesnek, akivel leültünk még a kecskeméti Volvo Kupa előtt, s aztán a kecskeméti torna lett a bemutatkozó munkám. Attól kezdve folyamatosan a csapat mellett voltam az olimpiai felkészülés időszakában.

- Amikor befejezted az aktív sportolást, akkor ezt választottad szakmaként?

- Amikor befejeztem a kenuzást, akkor tulajdonképpen munkanélküli voltam - nyolc hónapig. Alkalmi munkákat vállaltam, gyakorlatilag bármit. Dolgoztam ipari alpinistaként, voltam szobafestő, dolgoztam házbontásnál. Amire azt mondták, hogy ezért fizetnek, azt én elvállaltam. Ha azt mondták volna, hogy vécét kell pucolni, akkor azt is vállaltam volna, hiszen családom van. Ez nyolc hónapig tartott, majd elkezdett fájni a szívem - szó szerint. Elmentem orvoshoz, megkérdeztem, doki, mi a probléma? Arra jutottunk, hogy sportszívem van, abbahagytam teljesen a sportot, és ezt nem szabad. Rájöttem, hiába szeretek ipari alpinozni, olyan munkára van szükségem, ami mellett sportolhatok is. Az egyik végzettségem alapján személyi edzősködést vállaltam egy fitnesz-teremben. Ez az A1 wellness volt, ahol elég komoly felvételi követelményeknek kell megfelelni. (Most már három klubjuk van, a Zsigmond téren, az Eurocenterben, illetve a Róbert Károly körúton.) Egy 58 perces felvételi vizsgán estem át, felvettek. Most pedig már én felvételiztetek azon a helyen…

- Mit csinál egy személyi edző?

- Bárki számára, aki bejön, személyre szabott edzésterveket is készítünk, de én mindig azt mondtam, az a legcélszerűbb, hogy ha az edző nem csak készíti az edzésterveket, hanem napi szinten le is vezeti. Minden egyes kollégámnak és nekem is az a tapasztalatom, hogy önmagában az edzésterv nem sokat számít. Nagyon kevés ember van, aki az edzéstervet egymaga végrehajtja, s ezért lemegy naponta. De ha várja ott őt egy edző, aki vele foglalkozik, akkor egész más a helyzet. Elkezdtem tehát ismét a sportolást, s már majdnem három éve személyi edző voltam, amikor a Honvéd megkeresett.

- A vízilabdázóknál mi a konkrét munka?

- Erő- és állóképesség-fejlesztés, ez a szakterületem. Az úszómunkához semmi közöm, illetve annyi, hogy a bemelegítéshez szükséges nyújtás-lazítás elvégzésében szintén segítek. Az olimpiára nem megyek, ezért olyan struktúrát építettem fel, hogy tudjanak akkor is megfelelően bemelegíteni, nyújtani, lazítani, amikor nem vagyok ott.

- Ez azt jelenti, hogy mielőtt vízbe ugranának, olyan állapotba kell hozni a testüket, hogy alkalmas legyen a megterhelésre?

- Igen-igen. Pontos koreográfiája van annak, hogy hogy kell bemelegíteni, meghatározott izmokat pedig meg kell erősíteni, hogy ne legyenek hajlamosak sérülésre. Ahogy a kézilabdázóknál, a pólósoknál is vannak érzékenyebb területek, például a váll.

- Amikor a válogatotthoz jöttél, egyenként „végigtapogattad” – képletesen értve – az emberek testét, hogy lásd, hogy ki milyen szinten van?

- Az volt az alap, hogy csináltam egy állapotfelmérést, ebből képet kaptam a helyzetről, hogy kinek milyen terhelésre van szüksége. Tehát hogy állóképességében vagy erőben gyengébb-e, esetleg a hajlékonyságával vannak-e problémák.

- Most is személyre szabott munka folyik?

- Annyira nem tudom személyre szabni, hogy adott esetben mind a 18 ember mást csináljon, de vannak különbségek a sportolók között, az egyiknek 40 kg-mal megy a fekve nyomás, a másiknak csak 30-cal vagy éppen 50-nel, esetleg valamelyikük nem is nyom fekve. Egyszerre 18 emberrel kell foglalkoznom egy adott helyen, s általában a konditerem adta lehetőségeket is figyelembe kell venni, ezeken a lehetőségeken belül kell megoldanom az aktuális feladatot.

- Egy konditermi edzés teljes programját megszerkeszted, leírod? Hogy zajlik egy ilyen foglalkozás?

- Nagyon sokszor ez már megvan nekem fejben, nem írom le, illetve Dénes utasításai alapján dolgozom, Dénes ad nekem egy edzéstervet, amiben megkapom, hogy mi az úszás. Kapok egy heti edzéstervet, amiben leírja, hogy délelőtt gyorssúly van, utána mondjuk medicinlabda és nyújtás, délután nyújtás, és hozzáírja a vízi munkát.

- Mi az a gyorssúly?

- Gyors erőfejlesztés, amit kisebb ismétlésszámmal, több pihenővel kell végrehajtani.

- A játékosok hogy fogadták az érkezésedet? Gondolom nem voltak ennyire „kézbe véve” korábban. Kaptál valamilyen visszajelzést?

- A viszony közöttünk szerintem teljesen normális, először volt tapogatózás az ő részükről is…

- Úgy érted, próbálták kipuhatolni a határokat, hogy meddig lehet elmenni, milyen viszonyt lehet kialakítani?

- Igen, de ezzel én is így voltam.

- És milyen viszony alakult ki köztetek?

- Szerintem teljesen normális. Hallgatnak rám, ha pedig olyan a helyzet, én is „lazábbra engedem a gyeplőt”, mégiscsak olimpiai bajnokok, tudják, mire van szükségük, én pedig állok rendelkezésükre, ha szólnak és segítek, csinálom, amit kell.

- Milyen fizikai állapotban vannak a játékosok? Egyrészt az általános sportolói szinthez képest, másrészt a rivális válogatottakhoz képest.

- A rivális válogatottakat nem tudom megmondani, a más sportágbeliekkel pedig nem vonnék párhuzamot, mert teljesen másra van szüksége egy birkózónak, egy kajak-kenusnak, egy öttusázónak, mint egy vízilabdázónak. Én például nagyon sokat húzódzkodok, nekem ez egy alapgyakorlat, amikor erősítek, na most viszont ha bemegyek a vízbe, 10 másodpercig se tudok taposni. Ami nekik kell, abban jók, másra meg nincsen szükségük. Illetve még az nagyon fontos, hogy ne sérüljenek le, s persze hogy nagyon jók legyenek a vízilabdában...

- Abból, amit látsz, hogy a vízben mit csinálnak, meg tudod ítélni az állapotukat, a fejlődésüket?

- Adott esetben néha a vízben is látom, de egyszerűen látom a testükön, hogy ki mennyit erősödött, fogyott-e vagy magára szedett, ezek nekem nagyon feltűnnek, hiszen ez a szakmám. Csak rájuk nézek és látom, hogy Molnár Papesz rengeteget fogyott vagy Gór-Nagy Miki eléggé „beszálasodott”, sokkal kidolgozottabbnak látszik, mint ezelőtt egy 4-5 hónappal. Szeretném megemlíteni, hogy velünk dolgozik dr. Martosi Éva dietetikus, ő is segít abban, hogy a kapitány által elvárt fejlődés bekövetkezzen a játékosok szervezetében.

- Az olimpián hányadik lesz a csapat?

-  Én azt szeretném, ha nyerne.

- Alkalmas rá fizikailag?

- Igen. Találgatásokba pedig azért nem merek bocsátkozni, mert ha én találgatok, az soha nem jön be.