Bár furcsának tűnik, Benedek Tibor szerint a magyar válogatott is profitálhat a Pro Recco szombaton elszenvedett vereségéből. A Kemény-legények csapatkapitányát - aki a hét második felében kapcsolódik be a felkészülésen részt vevő társak munkájába - a Posillipo elleni kudarc okairól faggattuk.

- Az történt, ami a Kotor elleni, vereséggel végződött Euroliga-találkozón: amikor nagyon könnyűek a mérkőzések, és hirtelen jön egy nehéz meccs, mindenki elkezd kapkodni. Ez leginkább a fóroknál látszott, rengeteg emberelőnyt kapkodtunk el, nem is tudom, mennyi volt az emberelőny-értékesítési arányunk, de az biztos, hogy nagyon rossz (4/11, a szerk.). Szerintem ezen múlt. Az első két negyedben nagyon kevés gól esett, 3:3 volt félidőben. A védekezésünkkel nem volt nagyobb probléma szerintem, inkább az emberelőny-kihasználás okozott gondot. 

- Milyen volt a bírásodás?

- Bár hivatalosan hazai pályán játszottunk, Chiavari nekünk nem az. A tévéközvetítés miatt vitték oda a meccset. A bíráskodás is tükrözte ezt, teljesen semleges volt szerintem. Nem lehetett rájuk panasz, igaz, a hazai csapat azért szokott kapni egy kis plusz segítséget. 

- Mit jelent ez a vereség a bajnoki cím megvédése szempontjából?

- Nem sokat, hiszen eléggé vezetjük a bajnokságot, de persze nem jó kikapni egy olyan Nápolytól, mely mindenképpen sokkal gyengébb nálunk. Rengetegszer fogunk még játszani velük, az Olasz Kupa elődöntőjét is éppen velük vívjuk, lehetséges, hogy a bajnoki elődöntőt is, és még az Euroliga-körben is simán összekerülhetünk velük, úgyhogy fontos lett volna hozni a meccset.

- Egy ilyen vereség után milyen a hangulat? Porzio edző nagyon kifakad?

- A kotori meccs után szinte semmit nem mondott, akkor keményen edzettünk előtte, edzésről mentünk, fáradtak is voltunk. Erre a mostani rangadóra azért már jobban rápihentünk, úgyhogy most mérgesebb lett volna, ha értékelte volna a teljesítményt, de most ugye nem volt már edzés, mindenki elindult a saját válogatottjához, mire újra fogunk erről beszélni, már lenyugodnak a kedélyek.



- Te hogy látod, milyen tanulságot hozhat a Recco számára szokatlan két vereség?

- Tanulságosak voltak ezek a meccsek, nekünk külön is, hiszen a válogatottnál is nagyon hasonló a helyzet. Legalábbis az elmúlt időszakot ez jellemezte: sok könnyű meccs után hirtelen nehéz ellenfelet találva jellemző volt a kapkodás, az emberelőnyök rossz százalékban történő kihasználása, úgyhogy ez egy közös hiba. Ezen kell javítani, talán úgy, hogy a gyenge meccseken is úgy kell játszani, mintha nehéz mérkőzésre készülnénk. Azért, mert mondjuk könnyebb belőni egy emberelőnyt vagy befejezni egy akciót, nem jó a könnyebb megoldást választani, hiszen nem leszünk felkészültek akkor, amikor majd egy nehéz meccsen, nem ugyanebben az idegállapotban és fáradtsági állapotban kell megoldanunk ugyanezeket a helyzeteket.

- Tudjátok ezt irányítani magatokban? Meg lehet oldani, hogy ezekből a vereségekből tényleg tanulni lehessen?

- Úgy gondolom, önmagában megoldást jelenthet, ha több kemény meccset játszunk. Az Európa-bajnokságon például így lesz, a sorsolás eredményéből ez tűnik ki, s ez szerintem mindenképpen jó dolog. Sokkal több nehezebb mérkőzésünk lesz, nem azzal kell számolni, hogy egészen az olimpiáig könnyű dolgunk van, aztán hirtelen nézünk egy nagyot. Mert a Recco példája is mutatja, hogy akármilyen jó is egy csapat, abban a pillanatban, hogy az ellenfél esetleg jobban akarja a győzelmet, vagy jobban pörög, vagy esetleg csupán jobb napja van - bármi történhet. Kevesebbet számít a játékosok képessége, mint az, hogy az adott napon milyen a felkészültség, a vízilabdázók lelki állapota.