Bajnoki címre vezette Portugáliában a csapatát, a bajnokság legértékesebb játékosa lett, összesen 151 gólt lőtt, amivel természetesen gólkirály is. Kincses Attilát, az egykori junior világbajnokot, a guimaraesi Vitória centerét kérdeztük első portugáliai szezonjáról. 

KINCSES ATTILA a vlv-nek:

- Hogy kerültél Portugáliába?

- Korábban a spanyol Mattaróban játszottam és az akkori edzőm a portugál válogatott szövetségi kapitánya lett, ő hozott össze a guimaraesi klub elnökével. A városban a sportéletet elsősorban a futballcsapat jelentette eddig, tavaly kitalálták, hogy fellendítik a vízilabdát, összehoznak egy komolyabb csapatot, ezért néhány profit szerződtetnek - ott ugyanis nem nagyon volt eddig ez jellemző, amatőrök a játékosok, munka mellett edzenek hetente ötször-hatszor. Kétéves projektben gondolkodtak, s a cél a bajnokság megnyerése, a nemzetközi porondra való kijutás, a BL-indulás elérése volt.

Amikor megkerestek, éppen a máltai bajnokságban játszottam, tetszett az elképzelés, megállapodtunk. Kétéves a szerződésem, de ha nem portugál csapat hív, közben is eligazolhatok.

- Mit kell tudni a portugál vízilabdáról? Hány csapat van, milyen a bajnokság, hogy kell a kinti vízilabdaéletet elképzelni?

- Spanyolos vízilabdát játszanak, kisebb testű játékosok jó lábtempóval, elég gyorsak is. Kondíció szempontjából is felkészültek, annak ellenére, hogy viszonylag kevés edzést tartanak.

Tíz csapat van a bajnokságban, az alapszakaszban mindenki kétszer játszik mindenkivel, a legjobb hat megy tovább, de a folytatás első szakaszában a két legjobb nem játszik. A negyeddöntő két győztese kerül az elődöntőbe, amit a két, rájuk váró csapattal vív, majd jön a két győzelemig tartó döntő. Ezt sikerült megnyernünk, ami történelmi siker volt Guimaraesben, nagy becsben is tartják az eredményt és a csapatot is a helyiek. Hatalmas öröm volt a győztes bajnoki döntő, ezer ember volt kint az uszodában, szombaton megnyertük, hétfőn már a városházán vettünk át kitüntetést, óriási ováció közepette. 



Az ottaniaknak ez nagyon nagy dolog, korábbiakban is első osztályúak voltak, de most ki akartak lépni a nemzetközi porondra. Portugáliában minden a fociról szól, híres és jó színvonalú a futballbajnokság, s az itteni klub, a Vitória az ötödik helyen végzett, nemzetközi kupában indulhat. Kézilabdában van még két-három jobb színvonalú csapat, de más csapatsportág itt nem nagyon volt népszerű eddig. Ezért is volt furcsa, hogy ez a klub most a vízilabda mellé állt és Portugáliában először, valami komolyabb, emlékezetes eredmény elérését tűzte ki célul.

Nekem személy szerint ez az ötödik bajnoki címem volt a pályafutásom során, kétszer a Vasassal, kétszer a Nagyváraddal sikerült eddig bajnoki aranyérmet szerezni. Ősszel indulunk a BL selejtezőkörében és bár nem mi leszünk a továbbjutás esélyesei, de ez egy új terület lesz, ahol bizonyíthatunk, s mindenképpen sok tapasztalatot szereznek majd a portugál játékosaink. 

- Éppen azt akartam kérdezni, hogy rajtad kívül mindenki portugál vagy van más idegenlégiós is?

- Volt még egy brazil kapusunk, aki kifejezetten jól védett (most visszatért hazájába, a Flamengóhoz) és egy korábban Szerbiában szerepelt játékos, aki aztán végül nem nagyon játszott. A többi portugál. Van négy portugál válogatottunk, az egyikük, Pedro Souza kifejezetten jó játékos, kiemelkedik a portugál mezőnyből, bátran eljátszhatna otthon is bárhol a kapás oldalon. Mellette még említést érdemel egy szintén portugál balkezes - ők ketten hatszoros portugál bajnokként érkeztek a klubba, amikor a tavalyi szezon előtt elindult ez a projekt.

- Látni a döntő utáni ünneplés fotóján a közönséget. Ez a focicsapat tábora, amely eljár a vízilabdára is? És általában hány nézőtök volt a hazai meccseken?

- Guimaraes egy nagyon büszke város, az ország északi részén. Úgy tartják, hogy itt született meg Portugália. Vitória - itt ez a klub a minden. Gyerekkoruktól viszik őket, beléjük van nevelve a klub szeretete - olyan, ez, mint otthon a Fradi, óriási kultusza van a klubnak. Követik, figyelik minden sportágban az eredményeit. A bajnoki döntőnkön voltak a legtöbben, de 500 ember körül mindig szurkoltak a hazai meccseinken, nagyrészt szülők, barátok és vízilabda közeli emberek. Ahogy ment előre a szezon, úgy lettek egyre többen a lelátón, a vízilabda szépen megfertőzte a várost.

- Több trófeát is látok a képeken.

- A bajnoki trófea van ott, s én lettem az MVP a bajnokságban, illetve a gólkirály 134 góllal - a play offban még lőttem 17-et, (a döntőben ötöt-ötöt), úgyhogy összesen 151 gólt. Ezekért is díj járt.

- Nagy dolog, gratulálok!

- Köszönöm.

​

- Hogy érzed magad abban a közegben? Mégiscsak idegen hely, bár te voltál már külföldön. 

- Nagyon jól, mind a medencében, mind medencén kívül. Megbecsülnek minden játékost, főleg, ha sikeres és jól teljesít, felnéznek ránk. Egyébként ugyanúgy készültem végig, mint otthon, vagy Spanyolországban, Olaszországban, egy héten 8-9 alkalommal edzettem.

- Külön is, a többieken kívül?

- Igen, hiszen én nem dolgoztam a vízilabda mellett, profiként szerződtettek. Talán a több edzésnek is köszönhető, meg hát, azért nekem nagyobb rutinom is volt, mint a többieknek, úgyhogy ki tudtam tűnni.

- Milyenek az ottani viszonyok?  A környezet, az éghajlat? Hogy telnek a hétköznapok? Gondolom, ez egy kisváros, ahol mindenki ismer mindenkit, szinte.

- Annyira nem kicsi, talán Debrecenhez hasonlítható. Jó idő van, viszont nem annyira, amennyire elképzeli az ember, ha Portugáliára gondol. Északon vagyunk. Októberben mentem ki, 26 fok volt, de télen lemegy 10 fok alá is a hőmérséklet és sokat esik. Hó nincs. Viszont februártól megint 23-26 fok van, kellemes az időjárás. Egy nagy fájdalmam van: a tenger teljes mértékben "használhatatlan", még májusban-júniusban is csak 14-15 fokos.

- Hát az nem Palermo, ahol korábban szintén játszottál...

- Nem :-) Teljesen más. Viszont nagyon befogadóak, nagyon kedvesek az emberek, a portugál ételek "zseniálisak" és hát, bármikor, amikor úgy gondolom, hogy hazamennék, felülök egy közvetlen járatra és 2,5-3 óra alatt otthon vagyok. 


Egy portugál művész elkészítette Kincses Attila karikatúráját - utána kénytelen volt szép sorban a többi játékosét is...

- Tanulsz portugálul vagy angolul beszélsz ott?

- Angolul beszél mindenki és az itteni nyelv kicsit nehezebb is, mint gondoltam. Pedig spanyolul és olaszul is megértetem magam, s a portugál elvileg hasonlít a spanyolhoz, nekem mégis elég érdekesnek tűnik a különbözőség, inkább a franciára emlékeztet. A lényeg: nem beszélek portugálul. "Rajta vagyok", de eddig angolul értettem meg magam és szerencsére mindenki beszél a környezetemben angolul.

- Ha jól értem, a "projekt" első fele letelt. Hogy készültök a második szezonra? Lesz újabb erősítés?

- Most vettünk még két portugál válogatottat, s engem is megkérdeztek, hogy szerintem milyen posztra kellene igazolni. Rögtön arra gondoltam, jó lenne, ha magyar játékost szerződtetnének, lehet, hogy össze is jön. Volt egy két ötletem, most folynak a tárgyalások. Egy kapusról és egy rossz kéz oldali játékosról van szól. Épülget ez a dolog.

Egyébként a szezon vége felé én is kaptam ajánlatokat, magyar vidéki klub is megkeresett és a Palermo is hívott vissza. Végül maradtam, mert jól érzem magam és a BL-szereplés lehetősége is nagyon vonz. Jól ment a játék, megbecsülnek, haladt minden szépen előre, úgyhogy a következő szezont biztosan itt töltöm. Utána viszont szívesen hazamennék, mert azért az bennem van, hogy bizonyítsam otthon is, mit tudok.

- Nem vagy idős, a 32 év elég jó kor...

- Igen, és a jó formám annak is köszönhető, hogy változott az életem, abszolút a vízilabda élvezi a prioritást, minden mást háttérbe szorítok. Itt kint csak a vízilabdára és magamra koncentrálok, s minden lehetőség adott is ahhoz, hogy annyit eddzek, amennyit szeretnék. Úgy élek, úgy táplálkozom, úgy alakítok mindent, ahogy a profi sportoláshoz elengedhetetlen. Azt mondhatom, hogy ilyen szempontból az elmúlt pár évben "értem be".

- Köszönöm a beszélgetést, gratulálok az elmúlt szezonhoz és további sikeres szereplést kívánok!

VLV-VIDEÓK:

Kincses-gólok a portugál bajnokságból