Magyarország-Oroszország 8:9
A nyolcadik hely lett a miénk a barcelonai Eb-n. Elkeseredett nyilatkozatok, fotók, gólok a helyszínről. Az Európa-bajnokságot Szerbia nyerte - ötméteresekkel.
Az Európa-bajnokságon készülő vlv-fotók minőségét a Camera Kft-nek köszönhetjük.
Canon Webáruház
Barcelonai Európa-bajnokság, helyosztók
Mérkőzés a 7. helyért
Magyarország-Oroszország 8:9 (1:2, 2:3, 1:3, 4:1) - jegyzőkönyv / ez történt a meccsen
Barcelona, Bernat Picornell uszoda, v.: Buch (spanyol), Rakovics (szerb)
Magyarország: Vogel Soma, Angyal, Manhercz K., Zalánki 1, Vámos 3, Mezei, Jansik D., Kovács Gergő, Erdélyi 1, Bátori 2, Bedő 1, Pohl. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás
Oroszország: Fedotov, Szucskov 1, Andrjukov 1, Derevjankin, Kopcev, Kharkov 1, Merkulov, Nagajev 2, Bicskov, Kholod 3, Liszunov, Sepeljev 1. Szövetségi kapitány: Szergej Jevsztignyejev
Gól - emberelőnyből: 5/10, ill. 4/11
Gól - ötméteresből: 1/1, ill. -
Kipontozódott: Angyal (a negyedik negyedben), Kopcev (a harmadik negyedben), Szucskov (a negyedik negyedben)
A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
VLV-VIDEÓK:
0:1 - Nagajev első gólja
1:1 - Vámos első gólja
1:2 - Sepeljev gólja
1:3 - Kholod első gólja
2:3 - Vámos második gólja
3:3 - Erdélyi gólja
3:4 - Kharkov gólja
3:5 - Kholod második gólja
3:6 - Nagajev második gólja
4:6 - Zalánki gólja
4:7 - Szucskov gólja
4:8 - Vogel-védés, Andrjukov-gól
5:8 - Bátori első gólja
6:8 - Bátori második gólja
6:9 - Kholod harmadik gólja
7:9 - Bedő gólja
8:9 - Vámos ötméteresgólja
MÄRCZ TAMÁS a magyar újságíróknak:
- Szia Tomi! Hát..., egy értékelés kellene, először erről a meccsről.
- Nem tetszett megint a mérkőzés kezdése, valahogy nekem álmos volt az egész. Nem értek oda a kezek, nem értek oda az emberek úgy, ahogy kellett volna, lassan értünk ki. Azok az emberek lőttek, akiket pont nem akartunk, hogy lőjenek. Nagyon lassan kérjük a labdákat, ott felejtjük a kapus kezében. Lassan mozgunk, lassan reagálunk támadásban is az egymástól való labdakérésre, mire eszünkbe jut, addigra elmegy a helyzet. Utána aztán idegesek leszünk, egyénileg kezdünk sok mindent megoldani, ami persze nem működik.
Nem is akarok most jó jeleket mondani, mert nincs kedvem most szép dolgokról beszélni… Voltak szép dolgok a meccsben, természetes, de nincs kedvem végigsorolni őket. Ez megint egy vesztes meccs. Ezzel a játékkal, amivel kezdtünk az elején, bár semmi mást nem csináltunk, mint az ellenfél egyébként, ezzel a játékkal lehetett látni, hogy nem fogunk tudni nyerni. Váltottunk a védekezésben, olyan védekezést csináltunk, amit nagyon keveset gyakoroltunk idő hiányában, ennek ellenére működött, lehetett látni, hogy végre tudott fordulni a csapat. Lehetett látni, hogy ezzel meg lehet zavarni az oroszokat. Volt lehetőségünk arra is, hogy döntetlenre hozzuk ezt a meccset, hiszen ott volt a labda a kezünkben, az utolsó lövés lehetősége a miénk volt. De hát, attól függetlenül ez megint csak egy vereség, úgyhogy csalódott vagyok, mert jó csapat az orosz, tényleg nagyon sokat fejlődtek tavaly óta, mégis azt gondolom, hogy reaktívabb, energikusabb játékkal meg lehetett volna verni őket.
- Említetted ezt az álmos kezdést, miért fordult ez megint elő?
- Szinte az összes mérkőzésen azt láttuk, hogy valamiért nem indul el a gépezet az elején, tulajdonképpen az összesen. Ezen változtattunk itt az Európa-bajnokság közben, elmondtam nektek is, hogy én azt láttam, hogy valami jelet láttunk itt Montenegró ellen, azt, hogy hogy másképp indult meg a csapat. Annak ellenére, hogy ma ugyanazt a szisztémát követtük, mégis álmos és lomha volt a meccs kezdése, nem értünk oda időben. Nem mondhatom azt, hogy nem melegítettek be a játékosok, mert a saját szememmel láttam, hogy készülnek, hogyan gimnasztikáztak, hogyan csinálják a vízi munkát. Föl kell nőni a feladathoz. Fölgyorsult a nemzetközi vízilabda, és aki észbe kap az elején, aki nagyobb ritmust tud diktálni, mint a másik, és nemcsak az egyik kaputól a másikig való úszásra gondolok, hanem arra, hogy ki hoz jobb döntéseket, gyorsabb döntéseket, ki reaktívabb mind támadásban, mind védekezésben. Aki elalszik, az gólokat kap, aki elalszik, az nem tud már helyzeteket kialakítani.
- Tegnap Keszthelyi Rita, az ugyancsak formálódó női válogatott kapitánya azt mondta, hogy szerencséjük, hogy nem kell alapokat letenniük, tehát valahonnan tudják folytatni. Ez a szereplés, ez a nyolcadik hely.... Neked most elölről kell kezdeni az építkezést, vagy azért látod az alapot ebben a csapatban, amit tovább tudsz vinni munkában?
- Nagyon megemelkedett a színvonal. Meg fogjuk nézni egyébként, elemezni fogjuk még a mérkőzéseket akár csapatszinten, taktikai szinten, játékos szinten, hogy ki az, aki szerintünk meglépte ezt a mércét, vagy ott volt ezen a szinten, aki képes itt játszani. Mindenki tudta azt, hogy hiányoznak innen játékosok ebben az évben. Ezek a játékosok, akik itt vannak, azok voltak, akiknek a nagy játékosok helyébe kellett lépni.
Nagyon-nagyon gyenge volt a helyzetkihasználás összességében az egész tornán, ami kulcsfontosságú volt itt a mérkőzések alakulása szempontjából. Igazándiból nem kaptunk összességében, meg mérkőzésekre lebontva nagyon sok gólt. Lásd a szerb meccsen nyolc, Montenegró ellen hét, nem sok. Viszont már a mérkőzés előtt átnéztem a helyzetkihasználást, húsz-huszonöt százalékos a lövőstatisztika összességében, ami nagyon-nagyon gyenge. Vagy nem is kerülünk jó helyzetbe és azokat puffogtatjuk el vagy helyzetbe kerülünk, ilyen is rengeteg volt, azt viszont nem konkretizáljuk, ami előbb-utóbb belekerget egy olyan helyzetbe, hogy nem középkezdésből érkeznek a csapatok, hanem följönnek támadásba, menet közben úsznak fel és nem lehet fixen szervezni a védekezést. Nem beszélve arról, hogy nem kerül fel újabb gól az eredményjelzőre, ami előbb-utóbb azért stresszhelyzetet okoz, úgy láttam, a játékosoknak. Értem, hogy nehéz ezzel megbirkózni, az egyedüli megoldás szerintem az, hogy itt az elkövetkező két évben, ami az olimpiáig tart, borzasztó célirányos és kemény munkát kell végezni. Egyrészt egyénileg, másrészt csapatilag is, mert azt gondolom, hogy taktikailag ez egy nagyon-nagyon éretlen csapat összességében, annak ellenére, hogy játszottunk sok meccset most már. Ez a csapat lejátszotta tulajdonképpen így az összes Világliga-meccset, most Európa-bajnoki meccset, tornákon több változás volt, de akkor is ugyanabban a szisztémában játszottak, mégis úgy érzem, hogy még tudatosabb, még rutinosabb és átgondoltabb vízilabdát kell játszanunk, hogy a jövőben fel tudjuk venni a versenyt azzal a vízilabdával, amit jó néhány csapat ejátszik, s ezzel előttünk jár. Előttünk jár sokszor egyénileg is, képzettségben, másrészt meg érettségben, csapatként való összeérettségben. Korban is egyébként, rutinban, tehát tulajdonképpen mindenben van lemaradás, nem is tudom mi az, amin nem kell dolgozni, meglátjuk elég lesz-e ez a két év. Biztos, hogy nagyon kemény időszak vár még így a magyar vízilabdára. 
- Az érzéseidet hol keressük?
- Az érzéseimet? Hát, minden mérkőzés után csalódott vagyok. Nem az volt a realitás, hogy ezt a bivalyerős olasz csapatot megverjük a csoportban és csoportelsők legyünk, hiszen még hogyha itt vannak a nagy sztárjaink, akik nem jöttek ezen a nyáron, még velük is nehéz lett volna, ismervén a körülményeket. Tehát mindenképpen a szerbeken keresztül vezetett volna az út, ami nagyon nagy falat lett volna. A realitás az lett volna, hogy jó meccseket játszunk, tartjuk ameddig tartjuk magunkat, aztán csak valamikor akkor hullunk össze és az öttől nyolcig kikaparunk valami eredményt. Ami, én azt gondolom, hogy nem feltétlenül bármi lehetett volna az öttől nyolcig, bárhogy történhetett volna a csapatok a helyezése, most a leggyengébb sikerült. Viszont mind a két mérkőzés kemény mérkőzés volt, és én azt gondolom legalább tanulságos volt is.
- Hogyan tovább most a nyáron?
- Hát most lesz egy pár hét pihenő, és szeptemberben Világkupa, amin részt veszünk, új szabályokkal, ezek egészen más vízilabdát igényelnek. Megnézzük majd, kik azok a játékosok, akik részt vesznek azon a tornán, várhatóak lesznek módosítások, ezt majd át fogom gondolni a következő napokban.
- Lesznek változások?
- Látjuk, hogy vannak bizonyos posztok, amik azért nem feltétlenül ütik meg a nemzetközi mércét, ahol jobban kellene játszani, és elképzelhető, hogy valamilyen úton-módon előre kell lépnünk. Az, hogy találunk is megoldást és az valóban előrelépést jelent-e, majd kiderül, mindenesetre valóban behatároltak a lehetőségek, én azt gondolom, jelen pillanatban a tekintetben, hogy ki képviseli a magyar vízilabda-válogatottat. Én azt gondolom, hogy ez a csapat, amelyik itt volt - nem nagyon volt nagy kérdés, hogy kinek kellett volna ebben a mutatott évben és a körülmények tekintetében, hogy kinek kellett volna itt lennie. Néha egy-egy változtatás kicsit azokat is serkenti és fölébreszti, akik kikerülnek a keretből, meg azokat is, akik látják, hogy milyen könnyen ki-be lehet kerülni a válogatottba.
- Köszönjük szépen! 
(Lejegyezte: Vona Lilla)
SZERGEJ JEVSZTIGNYEJEV orosz szövetségi kapitány a LEN sajtószolgálatának:
"Ez volt az utolsó meccsünk a tornán, fontos volt számunkra, hogy győzelemmel fejezzük be az Európa-bajnokságot.
Ez egy nagy siker, Magyarország ellen győztünk, amely a topcsapatok közé tartozik. Sikerült jó szellemben, győzelemmel zárni az Európa-bajnokságot.
Szeretném megköszönni mindenkinek és viszont látásra két év múlva!"
NAGY VIKTOR a magyar újságíróknak:
- Az egész Eb-ről kérnénk egy érétkelést.
- Nemes feladat itt van hat darab mikrofon…
Nyilván nem így terveztük ezt az Európa-bajnokságot, főleg nem egy jó Világliga-hét meg -eredmény után. Nagyon csalódott vagyok személy szerint, s elmondhatom, hogy minden csapattársam nagyon csalódott. Már azt is nehezen éltük meg, hogy a hetedik helyért kell játszani, de úgy ugrottunk a vízbe, és úgy készültünk ennek a mai meccsnek is neki, hogy ezt meg kell szerezni, meg kell szerezni ezt a hetedik helyet, hogy legalább győzelemmel tudjunk hazamenni - és megint ott tartunk, hogy nem sikerült.
Az előbb itt egy nyilatkozatban felsoroltam, hogy hány győztes meccsen vagyunk túl - nem tartott sokáig. Nagyon-nagyon sok okosat nem tudok mondani, pedig higyjétek el: próbálkozom. Nem is akarok senkit megbántani, meg nem is hiszem, hogy ennek most van itt az ideje, elmondanom azt, hogy mit gondolok őszintén. Nyilván vannak gondolataim, és azt látni kell, hogy az eredmény is azt mutatja, hogy jelen pillanatban ez a teljesítmény a nyolcadik helyhez elég, ezt nehezen veszem én is tudomásul.
Hazamegyünk, minden játékosnak, minden stábtagnak el kell gondolkodnia azon, hogy ez vajon miért történt meg, és utána közösen kell tovább menni. Most is azt mondom, hogy ennek a tizenhárom játékosnak a nyolcvan-száz százaléka része lesz a csapatnak. Nem lettünk hirtelen annyira rossz játékosok, de valami most nem stimmelt, nem állt össze, mert csak a nyolcadikak lettünk - egy Világliga-második helyezés után.
Mindenkinek , aki most visszamegy a klubjába, át kell értékelnie a dolgokat, tudván azt, hogy ez a teljesítmény nem elég a jó eredményhez, sokkal, de sokkal több munkát kell csinálnia. Látjuk azt, hogy a mostani nyolc csapat közül az első négy azért más szinten játszik, más szinten pólózik. Más dinamikával, más agresszivitással, és igazából nem tudom azt mondani, hogy mi több meccset játszunk, mert ők is sokat játszanak. Jó, a magyar bajnokság köztudottan a legerősebb, de nem tudom azt mondani, hogy azért, mert otthon erős a bajnokság, és sok meccsünk van, azért játszottunk így, mert nem gondolom így.
Jön a következő szezon, most mindenki elmegy pihenni, utána lesz egy Világkupa, nem tudjuk még, hogy milyen csapat szerepel ott, megy tovább az élet. De úgy kell, hogy továbbmenjen, hogy ne történjen meg még egyszer ez, mert látom mindenkin, meg saját magamon érzem, hogy ez szörnyű, kimondani és szörnyű, és nem szeretném átélni többször...
(Lejegyezete: Kerbi)
VÁMOS MÁRTON az M4 Sportnak, Berkesi Juditnak:
- Fájdalmas vereséggel zártunk ezen az Európa-bajnokságon, nyolcadik hely lett ebből a kontinenstornából. Tudom, hogy nem így indultunk neki, de most már, vagy legalábbis ez után a mérkőzés után lassan el kell gondolkoznunk egy kicsit azon, hogy miért sikerült így vajon ez az egész torna. De először beszéljünk a mai mérkőzésről. 
- Kifolyt a kezünk közül az egész mérkőzés. Nem tudom, nagyon nagy butaságokat csináltunk, fegyelmezetlenek voltunk. Nagyon sok összetevője volt ennek az Eb-nek, úgy gondolom nagyon sokat tudunk ebből tanulni, ezek óriási pofonok voltak, amiket itt kaptunk. És hát, át kell értékelni a dolgokat, mindegy, nem megyek bele.
- Csak eszembe jut, hogy egy évvel ezelőtt 14:5-re győztük le ezt az orosz csapatot, persze mi is más összetételben, akár ők is a vb-negyeddöntőben, de azért talán annyi változás nem történt, mint amit most itt a játékban láttunk a két csapat között.
- Hát nálunk történt, ők szerintem erősítettek inkább. Most mondhatnám azt, hogy nem ez a reális két csapat között, de hát sajnos a holland meccs óta minden mérkőzésen kikaptunk, és nem tudom azt mondani, hogy jobbak voltunk bármelyik ellenfelünknél, mert ezt mutatja az eredmény, hogy nem voltunk jobbak.
- Ez már egy kicsit ilyen spirálszerű dolog volt vajon, vagy lehet, hogy nem tudtatok kijönni talán a görcsös akarásból?
- Nem tudom. Ami jól működött a Világligán és mentünk előre hazai közönség előtt, abból itt semmi nem köszönt vissza, mintha leresztettünk volna, mint egy lufi. Nem tudom.
- Miről fog szólni a pihenés?
- A feltöltődésről, mert nagyon elfáradtam ezen az Európa-bajnokságon. Nagyon tömör nyár volt, nagyon sok mérkőzéssel, úgyhogy a következő klubszezonra szeretném kipihenni magam, illetve nem tudom, hogy kikből áll majd a Világkupa csapat, azt megvárjuk.
- Vámos Mártonnak köszönjük szépen az értékelést!
(Lejegyezte: Vona Lilla)
ANGYAL DÁNIEL a vlv-nek:
- Hát..., ez "A szegény embert még az ág is húzza" típusú dolog volt, három olyan gólt kaptunk, amikor blokkról pattant be a labda. Nagyon nehéz bármit mondani. Valahogy most, úgy érzem, nem ránk mosolygott a szerencse. Persze, nem csak ezen múlt, de azért mi még vagyunk annyira törékenyek, hogy az ilyen dolgok kicsit "megnyomjanak" minket. Nem tudok mást mondani most.
- Az egészről majd később?
- Próbálok mindig pozitív lenni. Amit tudunk most csinálni, az az hogy leszűrjük a tanulságokat és motivációt merítünk ezekből a pofonokból, mert kaptuk azokat most rendesen ez alatt a két hét alatt. Nem szabad elfelejteni az itteni tapasztalatokat, tanulni kell belőlük.
- Köszönöm szépen.
BEDŐ KRISZTIÁN a vlv-nek:
- Nehéz mit mondani ilyenkor. Nyolcadik hely.
Úgy gondolom, lehet, hogy nem véletlen, azért sok összetevős ez a dolog. Nem véletlenül ment el megint az ellenfél, azt hiszem, négy góllal is. Sajnos nem tudtunk fölpörögni erre a meccsre sem. Valószínűleg az sem véletlen, hogy három, blokkról bepattanó gólt kaptunk. Mindig azt mondják, hogy annak megy be a blokkról, illetve a kapufáról, aki megérdemli. Úgy néz ki, hogy az oroszok most jobban megérdemelték, mint mi.
Ennél csak feljebb van. az biztos...
- Köszönöm szépen.
POHL ZOLTÁN a vlv-nek:
- Ezt vártuk, tudtuk, hogy brusztos meccs lesz végig. Tisztában voltunk azzal, hogy fizikálisan kemények az oroszok, de azt hittük, hogy a végére sikerül felőrölni őket.
Úgy vélem, hogy fejben rosszul álltunk hozzá az egészhez és ez az, ami miatt végig mentünk az eredmény után.
Szóval, szerintem fejben nem stimmelt valami.
- Köszönöm szépen.
VOGEL SOMA a vlv-nek: 
- Azt szokták mondani, hogy az öttől nyolcadik helyekért a legelkeseredettebb csapatok játszanak, hát a héttől nyolcadik helyért pedig úgy gondolom, hogy a még jobban elkeseredettek. Sajnos már volt ilyenben részem a junior Európa-bajnokságon, nagyon nehéz megtalálni a motivációt, nagyon nehéz megtalálni az erőt, ami igazából visz előre, de azért mindenki győzelemmel akarta volna zárni ezt az Európa-bajnokságot, úgy, hogy győzelemmel menjünk haza.
Ki merem jelenteni, hogy három negyedig rosszul játszottunk, balszerencsénk is volt, azt hiszem három gól is a blokkról pattant be. A negyedik negyedben szedtük össze magunkat és akkor diktáltunk egy tempót, amit az oroszok nem tudtak tartani. Ha így játszottunk volna az elejétől fogva, akkor nem mondom, hogy ez egy sima mérkőzés, de nyertünk volna szerintem három-négy góllal.
- Köszönöm szépen.
(Lejegyezte: Vona Lilla)
A döntőben:
Szerbia-Spanyolország 12:10 (0:1, 3:3, 3:2, 1:1 - 5:3) - ötméteresekkel
G.: Prlainovics 3, Mandics, Milos Csuk, Alekszics 2-2, Jaksics, F. Filipovics, S. Mitrovics, ill. Perrone 3, Mallarach, Munarriz 2-2, Granados Ortega, Del Toro, Larumbe
A bronzmérkőzésen:
Horvátország-Olaszország 10:8 (4:0, 3:5, 2:1, 1:2)
G.: L. Fatovics 3, Loncsar, Buslje 2-2, Jokovics, Buljubasics, X. Garcia, ill. Di Fulvio, Gallo 2-2, Molina, Figlioli, Renzuto Iodice, N. Presciutti
A torna végeredménye:
1. Szerbia,
2. Spanyolország,
3. Horvátország,
4. Olaszország,
5. Görögország,
6. Montenegró,
7. Oroszország,
8. Magyarország,
9. Németország,
10. Hollandia,
11. Románia,
12. Franciaország,
13. Georgia (Grúzia),
14. Szlovákia,
15. Törökország,
16. Málta
A magyar csapat góllövői az Eb-n:
10 - Zalánki Gergő és Vámos Márton
9 - Bátori Bence
5 - Manhercz Krisztián és Bedő Krisztián
4 - Erdélyi Balázs
3 - Angyal Dániel, Kovács Gergő, Pohl Zoltán
A magyar csapat mezőnyjátékosai közül Jansik Dávid és Mezei Tamás nem lőtt gólt az Eb-n.
Fotó: WP2018BCN
