Vasárnap kezdődik a magyar bajnokság döntője, az FTC-Szolnok párharc. Helyzetkép a Szolnok vezetőedzőjétől: 

Bajnoki döntő, 1. forduló

Május 13., vasárnap

17.45 FTC-Szolnok - M4 Sport, vlv (szöveges élő)

(A következő mérkőzés jövő szerdán, 19.00 órakor lesz Szolnokon. Az ezt követő játéknap május 19., majd, ha még szükséges, május 23. és május 26.

CSEH SÁNDOR (Szolnoki Dózsa) vezetőedző a vlv-nek:

- Megérintett-e a kudarc szele? Volt itt egy olyan pillanat, amikor úgy tűnt, hogy bajba kerültök és nem lesz meg a döntő.

- Nemhogy megérintett és nem egy pillanat volt, hanem ez körülbelül egy-másfél hétig tartott. Mondhatni tényleg, hogy mélyen voltunk. Utólag visszanézve, a bajnoki középszakasz utolsó meccséig jól álltunk, az a mérkőzés döntött arról, hogy a tabella élén zárunk vagy nem. Vasárnap délután 15 órás meccs volt Egerben és tényleg nagyon szétesetten, fegyelmezetlenül, gyengén játszottunk az első két negyedben. Ez a két negyed volt a kritikus, utána feljöttünk 8:7-re, de mégiscsak az utolsó mérkőzésen veszítettük el a legjobb pozíciót. A következő, Eger elleni meccsünkön szerintem végig mi domináltunk, kis szerencsével lett döntetlen és nyert az Eger ötméteresekkel. Aztán két nagyon jó mérkőzést játszottunk, de ott az az egy hét tényleg nagyon rossz volt.



- Tudtad az okot? Vagy éppen az volt idegesítő, hogy nem derült ki, mitől van ez?

- Pontosan az ember soha nem tudja az okokat. Mi nagyon jó formában hagytuk abba a közös munkát március végén-április elején. Aztán szétszéledt a csapat, elmentek a válogatott játékosok és amikor visszajöttek, két nappal később jött a Miskolc-meccs, amit meg kellett nyerni, majd három nappal később következett a Spandau, tehát háromnaponta fontos meccseink voltak. Én akkor - a Miskolc előtti beharangozóban - elmondtam, hogy szerintem minden csapat meg fogja inni a levét ennek a két hétnek. Amikor a mi játékosaink visszajöttek, úgy voltak vele, hogy a Miskolcon és a Spandaun legyünk túl, az egri meccs pedig fontos ugyan, de 3:0-re mégiscsak vezetünk az Eger ellen. Az egri játékosok pedig úgy tértek vissza, hogy itt most nincs kecmec, élet-halálharcot fognak vívni ellenünk, hogy ne a Fradival kerüljenek össze az elődöntőben, mert az 0:6-ról indult volna nekik. Náluk ott jött ki a "teteje" és később az "alja", nálunk pedig fordítva történt.

- Többször elmondtad, hogy a Steaua elleni április 28-i idegenbeli BL-meccset tekintetted  fordulópontnak. Miért? Mi történt ott?

- Nem hiányzott senkinek az a mérkőzés, rossz hangulatban is mentünk ki. Azt mondtam a csapatnak, hogy szerintem úgy fogunk játszani Egerben következő szerdán, az elődöntő visszavágóján, ahogy ma Bukarestben a Steaua ellen vízbe ugrunk. Az volt az elképzelésem, hogy ha mi kihasználjuk ezt a pár napot és nemcsak túlélni akarjuk a meccseinket, akkor teszünk valamit és egyre feljebb tudunk lépni. Az a mérkőzés 17:9 lett ide és végig azt éreztem a játékosokon, hogy igenis akarják, még az utolsó percekben is így volt. Játszott mindenki, hiába voltak fáradtak. Ez fontos élményt adott, s elmondhattuk, hogy minden három nappal, minden új meccsel előre tudunk lépni, ez pedig megalapozta a szerdai egri meccset.

- A célt lényegében elértétek. Van már három serlegetek ebben a szezonban, ott vagytok a BL végküzdelmeiben és a bajnoki döntőben is. Most milyen érzésekkel futsz neki a finálénak? Van külön motiváció amiatt, hogy a Fradival még nem játszottatok bajnoki döntőt vagy azért, mert a két klub között jellemzőek az érzékeny "személyi mozgások"?

- Ez a része nem jellemző. A magyar bajnoki döntő nagy dolog egy magyar vízilabdás életében. Ilyen esemény előtt mindig mindenki motivált. Hogy ez a motiváltság, erő a játékosokban mennyire mély, azt azok a pillanatok mutatják meg, amikor egy mérkőzésen gyengébb periódusba kerülünk és fegyelmezetten kell játszani vagy esetleg becsúszik egy vagy több vereség, de ki kell tartani, hinni kell magunkban, meg kell őrizni a higgadtságot. Hogy ilyen téren mi várható, azt természetesen most még nem lehet megmondani, de az biztos, hogy mindkét csapat tagjai nagyon motiváltan kezdik majd meg a párharcot.


Fotók: Illyés Csaba/Bugány János/Olaj TV és vlv

- Mióta a (volt) magyar válogatott gerincét alkotó játékosok távoztak Szolnokról (éppen a Fradihoz) én úgy vettem észre, hogy jelentősen megnőtt a nálatok játszó idegenlégiósok súlya, az, hogy ők éppen milyen formában vannak, sokkal inkább eldöntheti a meccseteket, mint korábban. Jól látom?

- Félig igen. Nyilván én erről nem olyan nagyon akarok a döntő előtt beszélni, de ha már szóba hoztad: egyértelmű, hogy Vámos Márton, Varga Dénes a világ bármely csapatában játszana, meghatározná az adott csapat játékát. Ugyanakkor ki merem jelenteni, hogy Zalánki Gergő élete legjobb klubszezonját játssza, nagyon örülök annak, hogy olyan fejlődési pályán van, amely hasonlóvá teheti őt Vámos Mártonhoz. Bátori Bence is mindent megtesz, vannak nagyon jó periódusai, de ilyen szintű csapatban, mint a Szolnok, nem nőheti ki magát egyik pillanatról a másikra vezérré senki. 

Nem érdemes ezt túlbeszélni. Nagyon jó játékosok vannak nálunk, de mint ahogy a Ferencváros ebben az évben Vámos Mártonra és Varga Dénesre szabta a taktikáját, nálunk korábban, több éven át ugyanerre a két emberre volt alapozva sok minden és ez most már nincs így .

- Mi lépett ennek a helyére nálatok?

- Kicsit át lett alakítva minden. Azt az elsöprő támadójátékot, ami korábban három évig jellemezte a Szolnokot, felváltotta, hogy a legfontosabb meccseinket tulajdonképpen a védekezésünkkel tudtuk hozni. Erre nemcsak a Fradi elleni, az ötméteres-párbajt megelőző meccseink mutatják, hanem például az is, hogy az Eger elleni három elődöntőben összesen 13 gólt kaptunk. Ez természetesen nem véletlen, a csapat taktikája terén is történtek változások. Míg például tavaly "elő volt írva", hogy meccsenként 30-35 kapura lövés legyen, idén a 25-30-cal is elégedett vagyok, de fontos, hogy a védekezésben sokkal stabilabbak legyünk. Ez csak egyetlen példa, nyilván több hasonló más módosítás is történt.

- A bajnoki döntő előtt mire fordítasz nagyobb figyelmet, az ellenfél játékának elemzésére vagy arra, hogy a csapatod egységességét erősítsd, olyan hangulatot teremts mentálisan, aminek segítségével extatikus állapotba kerülnek a játékosok?

- Egyrészt: nem hiszek az "extatikus állapotban". Viszont a magyar bajnoki döntőben és egy ilyen jó csapat ellen, mint a Ferencváros, mindenre szükség van. Ugyanúgy fel kell térképezni az ellenfelet, mint ahogy a saját játékunkkal foglalkozni kell. Persze az ember ezt egész évben csinálja, figyeli az ellenfeleket, nem csak két nappal az adott mérkőzés előtt próbál rájönni arra, hogy ez a csapat mit is játszik. 

A Szolnok az elmúlt években megmutatta, hogy a klubvízilabdában mi lehet a legsikeresebb játék és a Ferencváros tulajdonképpen ugyanezt kezdte el játszani. Nem véletlen, hogy alapvetően folyamatosan tőlünk igazolnak. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Ferencváros játéka nagyon-nagyon hasonlít a Szolnok játékára vagy arra, amit a Szolnok az előző években bemutatott. Ilyen szempontból nem nagyon ér minket meglepetés, amikor egymás ellen szállunk vízbe. Ha győz a Ferencváros ellenünk vagy gólt kapunk, az általában azért történik, mert olyan jó játékosok vannak ott, hogy tudjuk ugyan, mire készülnek, de képtelenek vagyunk megakadályozni. 

- Ez akkor azt is jelenti, hogy ezeken a meccseken mindig az aktuális napi forma dönt?

- Egyértelműen. Természetesen nagy szerepe van a taktikai elemeknek, de ha azok éppen nem sikerülnek, az is elsősorban az indiszponáltságra vezethető vissza. 



- Van-e olyan, ami egyértelműen a Szolnok mellett szól, szerinted?

- Biztos, hogy van olyan eleme a játéknak, amelynek segítségével mi felülkerekedhetünk, de hogy mi az - ezt én nem fogom elmondani. Engem sokkal jobban érdekel egyébként, hogy mi az, ami a Ferencváros felé billentheti a mérleg nyelvét. 

- És mi az?

- Alapvetően három ilyen dolog, játékelem van, ami döntő lehet, amit, ha a Ferencváros ránk tud erőltetni, azzal nyerhet, de természetesen ezt sem szeretném elmondani. Annyit mégis: a Ferencváros szerintem már egy-két hete eldöntötte és azon dolgozik, hogy a 3-5 mérkőzés minden egyes percében iramot diktáljon, hiszen nekünk sem edzeni, sem pihenni nem volt időnk a legutóbbi időszakban. Ha ezzel nem tudnak minket megölni, ha tempóban fel tudjuk venni a versenyt, akkor lesz esélyünk. 

- Köszönöm a beszélgetést!

VLV-INTERJÚ AZ ELLENFÉL FTC-PQS WATERPOLO VEZETŐEDZŐJÉVEL, VARGA ZSOLTTAL