Tovább gyűrűzik a magyar részről eddig ismeretlen szabálymódosítás ügye. Molnár Tamás MVLSZ-alelnök, a LEN TWPC és a FINA TWPC tagja állítja: nem született olyan szabálymódosítás, amelynek tényéről az OSC-Napoli BL-meccs alapján beszélnek a szakemberek. Így viszont az a kérdés vetődik fel, hogy nem létező szabályok szerint vezethetnek-e nemzetközi meccset a bírók?

Mint ma megírtuk: az MVLSZ Szakmai Testületének ülésén - a szövetség honlapján megjelent kivonatos jegyzőkönyv tanúsága szerint - szóvá tették vezető szakemberek (Märcz Tamás jelenlegi és Benedek Tibor volt szövetségi kapitány), hogy egy nemzetközi szabálymódosításról nem értesült a szakma. (A centerről megítélt labda nélküli kiállításról van szó, arról, hogy ilyen esetben az első passz után árvényes gólt dobhat-e a játékos. Két ilyen gólt kapott a hétvégén az OSC-s a hivatalos LEN-delagátus arra hivatkozott, hogy a magyar részről számonkért szabály már nincs érvényben.)

Már cikkünk megírása előtt kerestük Molnár Tamást, hogy tőle tájékozódjunk a történtek hátteréről, hiszen ő a LEN és a FINA vízilabda szakmai bizottságának magyar tagja, ráadásul a honi polóélet működtetéséért felelős testületeket is ő felügyeli. Írásunk megjelenése után tudtunk vele beszélni, így az általa közölteket ebben az újabb cikkben hozzuk nyilvánosságra.

MOLNÁR TAMÁS a vlv-nek:

- Láthatjuk, hogy az elmúlt sok évben elsősorban a szabályok értelmezésével adódtak problémák. A vízilabda szabályai nagyon egyszerűek és lényegi változások nemigen történtek az évek során. Szabályváltoztatásra kizárólag a FINA technikai bizottsága jogosult és ott ezen a nyáron egyetlen módosítást fogadtak el, azt, hogy az olimpiai játékokon csapatonként 11 játékos szerepelhet. Semmilyen más szabályváltoztatás nem történt.

- Akkor ez micsoda, amiről most szó van?

- A vb előtti technikai bizottsági ülésen nem voltam ott, mivel még nem voltam a testület tagja, ezért nem tudom, hogy a világbajnokság előtt erről a problémáról esett-e szó, ezzel a témával a múlt héten találkoztam, amikor a TWPC spanyol alelnöke azt mondta, hogy "ez most már nem úgy van". Én most már tagja vagyok a LEN és a FINA vízilabda technikai bizottságának is, utóbbinak egy ülése volt, azon erről nem esett szó. Teljes LEN TWPC-ülés legutóbb januárban volt, Tbilisziben, ott sem volt terítéken ez a kérdés.

- De hát akkor hogy történhet ilyen?

- A máltai junior világbajnokságon delegátusként voltam jelen, s ott is találkoztam egy hasonló, vitatott helyzettel, akkor is azt mondták, hogy abban az ügyben már régóta érvényben van egy döntés. 

Felvetettem ott is, hogy nekem teljesen mindegy, hogy egy szabálynak mi a megítélése, de ennek a megítélésnek, értelmezésnek egyértelműnek kell lennie. És az egyértelműség ott kezdődik, hogy leírják és közzéteszik... Az, hogy a vízilabdatársadalom krémje nem tud egy ilyen döntésről..., nem elfogadható. Akkor konkrétan arról volt szó, hogy ha kiállítanak valakit, aki elindul kifelé, de közben a csapata megszerzi a labdát, mire ő nem megy ki, hanem megfordul és elindul az ellenfél kapuja felé - Magyarországon ezért egyértelműen ötnméterest ítélünk, sőt, szerintem az ott lévő játékvezetők túlnyomó többsége, lehet, hogy száz százaéka szintén büntetőt fújt volna. Ott viszont előjöttek azzal, hogy ez már rég nem így van, ilyenkor csak újabb kiállítást kell ítélni. Volt egy szakmai vitám ott helyben Gianni Lonzival ebben az ügyben, megfelelő szabélyhelyekre hivatkozva meg tudtam indokolni, hogy miért az ötmétere a helyes döntés. Ugyanakkor azt mondtam, tőlem akár kiállítás is lehet, de ezt le kell írni és kommunikálni szükséges.

Még egyszer mondom: a szóbanforgó probémával a múlt héten találkoztam először, ilyen döntés nem született. Szabálymódosítás százszázalék, hogy nem és a LEN TWPC ülésén sem került szóba ez a téma. Nincs sem hivatalos, sem félhivataos információnk ilyen változásról, a múlt heti egyik meccsen, a spanyol delegátus szájából hangzott el először, hogy "ez már nem így van".

Lehet, hogy az érintettek, Lonzi és a két delegátus, a szerb Perisics és a spanyol Moliner beszéltek erről, de nincs joguk ilyen döntést hozni, ennek megvan az előírásszerű módja, a csapatok felé pedig kommunikálni kell. Egyik sem történt meg.

- Köszönöm a tájékoztatást, innentől kezdve ez egy új helyzet.

Egy nappal cikkünk megjelenése után Molnár Tamás a szövetség hivatalos honlapjának is nyilatkozott. Innen idézünk:

MOLNÁR TAMÁS:

„A szabályok fixek, de kár lenne tagadni, előfordulnak értelmezései kérdéskörök. Minden szezon elején van sajnos némi fennforgás, ami négy évvel ezelőtt volt a csúcson. Császár György mentségére legyen mondva, ezt az értelmezési mizériáról afféle félhivatalos szóbeszéd alapján sikerült értesülnünk, így Magyarországon igyekeztünk is ehhez alkalmazni. Abban az időszakban az összes többi országban kivártak, azt nézték, másoknál hogyan működhet… Aztán elkezdődtek a nemzetközi kupákban a rangos meccsek, és semmi sem változott. Amikor a játékvezetői bizottság élére kerültem, két évvel ezelőtt elkezdtük a játékot befolyásoló szituációkat összeszedni, és a bajnokság elején a nemzetközi tapasztalatok, a válogatott edzők tapasztalatai alapján megírtuk a csapatoknak, mire kell számítaniuk. A magyar bírói kar azóta konzekvensen ennek a figyelembevételével tevékenykedik. Hogy nemzetközi meccseken mi történik, az más kérdés – a legfontosabbat még egyszer hangsúlyoznám: szabálymódosítás nem történt! A világbajnokság során nem szembesültünk ilyen vitával, és Märcz Tamás szövetségi kapitánytól sem kaptunk erre vonatkozó információt. Idény nyáron a máltai ifjúsági Európa-bajnokság elődöntőjében 7-7-es állásnál, egy perccel a meccs vége előtt egy kiállított orosz játékos nem ment ki, visszafordult, nem tudta, hogy ki van állítva. A zsűri megállította a játékot, a bírók ötöst ítéletek, amivel aztán nyert Montenegró. Gianni Lonzival alakult ki közöttünk szakmai konfliktus, aki vitatta az ítéletet, mondván sok évvel ezelőtt megállapították, hogy ilyenkor kiállítást kell fújni. A bírókat és a delegátust is meglepte mindez. Nem azt mondom, hogy csak Lonzi tudta így, szóval akadnak gondok… Én dokumentumokkal tudtam alátámasztani az ötméteres jogosultságát. Konklúzióként pedig elmondtam, tőlem lehet kiállítás is az ítélet, de akkor ezt hitelesített dokumentumba kell foglalni, elérhetővé tenni, kommunikálni!”

A helyzet nemzetközileg tehát közel sem egyszerű…

​„Nem, de feltett szándékom, hogy miután a LEN TWPC után idén nyáron a FINA TWPC tagjai közé is beválasztottak, végigmegyek azon az úton, amin végig kell menni. A szabály az szabály, annak nem lehet több értelmezése. Momentán ott tartunk, hogy a magyar kupacsapatoknak leírtuk, nemzetközileg bármi megtörténhet, felelősséget nem lehet vállalni, kivédhetetlen. Felkészítettem őket arra, hogy annak ellenére, hogy rangos sorozatban vesznek részt, rosszabb bírókat kapnak majd, mint az itthoni rangadókon fújó magyar kollégák. Ez a szabályértelmezési vita, be kell vallani, sportágunk jelenkori hátránya. Dolgozom a nemzetközi színtéren azon, hogy ez megváltozzon. Afelől senkinek se legyen kétsége, hogy ha van bármiféle új információ a szabályokat illetően, arról az összes magyar csapat, a teljes magyar vízilabda társadalom késedelem nélkül értesül, mindenki emailt kap, és a szövetség honlapjára is azonnal felkerül az információ! Hangsúlyozom még egyszer, szabálymódosítás az olimpiai csapatlétszámon kívül nem történt!”