Személyes hangú üzenetben köszönt el egykori edzőjétől, a 67 éves korában elhunyt Paolo De Crescenzótól Kásás Tamás.

A háromszoros olimpiai bajnok nyílt levele a wpdworld.com oldalon jelent meg, olasz nyelven:

1997 nyarán történt, amikor a CN Posillipo játékosa lettem. Huszonegy éves voltam és Európa legjobb csapatában akartam játszani. Még nem írtam alá de láttam a Nápolyi-öbölt, a Vezúvot, a csofálatos környezetet és mindenekelőtt az első beszélgetés során megismertem Paolo teljesen egyedi, azonnal felismerhető hangját. Abban a pillanatban döntöttem, abban a pillanatban beleszerettem a városba és Paolo különleges, emberséges személyiségébe. Tudtam, hogy jó helyen vagyok. Paolo jóvoltából azonnal családtagnak éreztem magam, hihetetlen nyugalmat adott nekem.

Öt évvel később, a szezon közepén elhagyta a Posillipót, az olasz válogatott irányítója lett - lehet, hogy véletlen, de nekem is ez volt az utolsó szezonom a piros-zöld sapkában. De azt hiszem, nincsenek véletlenek. Sírtam, amikor el kellett hagynom Nápolyt és  most is sírok. Köszönök mindent, Paolo! Nagyon szeretlek!

Kásás Tamás

Madaras Norbertet is szép emlékek fűzik Paolo De Crescenzóhoz, aki elsősorban a Posillipóhoz köttődött (kilenc bajnoki címet ért el a nápolyiakkal), de egy évig a Pro Recco vezetőedzőjeként is dolgozott. Történetesen éppen abban az esztendőben, amikor Norbi megkezdte hosszú olaszországi szereplését a Reccóban.