BL F6 - Két vereség a pénteki mérleg
A szétesett Eger simán kikapott a Barcelonetától, aminek nem volna jelentősége, ha nem ez lett volna Biros Péter utolsó hivatalos mérkőzése. A Szolnok drámai körülmények között bukta el elődöntőjét, a Jug ötméteresekkel legyőzte a Pro Reccót. Tudósításunk a Hajósban pénteken történtekről, sok nyilatkozattal és rengeteg fotóval.
Bajnokok Ligája final six, Budapest, 2. nap
Helyosztó az 5-6. helyért:
Eger-Barceloneta 6:10 (2:2, 2:4, 0:3, 2:2)
G.: Erdélyi 2, Biros P., Cuckovics, Milos Csuk, Hárai, ill. S. Rasovics 4, Famera 3, Munarriz 2, Fernandez
A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
DABROWSKI NORBERT (ZF-Eger) a vlv-nek:
- Sajnálom, hogy ilyen csúnya lett a vége, úgy érzem, hogy ha az egész évet kellen értékelnem, akkor ez olyan, mintha egy szép képet festettünk volna, aztán a végén beledobott valaki egy nyers tojást. Úgy néz ki az egész most nekem, és megmondom őszintén, hogy sok dolog jár a fejemben, dehát itt áll a Peti mellettem, ezt most én nem tudom feldolgozni, hogy neki egy négygólos vereséggel kell a szigeten búcsúznia...
(Lejegyezte: Vona Lilla)
BIROS PÉTER, aki utolsó meccsét játszotta, a rá váró sok újságírónak így nyilatkozott:
- A csapat is téged ünnepelt, neked milyen érzés volt?
- Hát, nyilván jó volt. Furcsa, nem furcsa, nem készültem rá, készültem rá, de szép volt.
- Mi van most benned egyébként? Mit érzel most?
- Most? Hál' istennek vége. :)
- Mennyire vagy nosztalgikus alkat? Végigfutott a pályafutásod a fejedben?
- Nem, nem. Most üresség van bennem, az, hogy végre lehet pihenni, nem kell csinálni semmit sem, nem kell vízilabdázni. Nincs rajtam az a nyomás, hogy állandóan nyerni kell, ha nem nyertünk miért nem nyertünk, ha nyertünk akkor miért csak hárommal, ha nyertünk tízzel miért nem tizenkettővel. Szóval ez sok, húsz év alatt ez sokat kivett belőlem. Nem testileg fáradtam el, nyilván nem bírok már négy negyedet, mint régen, de inkább fejben fárad el az ember. Most nagyon jó lenne nem itt lenni, hanem valahol egyedül, tényleg erre vágyom, hogy ezt az egészet el tudjam engedni. Nyilván fog hiányozni, nyilván nem lesz könnyű a váltás, de nagyjából - azt mondom, - készen állok rá, hogy elengedjem ezt az egészet.
- Ki tudtad zárni meccs közben, hogy ez a búcsúmeccsed?
- Hát erre már felkészült az ember, a dátum megvolt. Jobb lett volna egy holnapi nappal dátumozni, de hát ez így alakult. Nem azt mondom, hogy megyünk tovább, mert én már nem megyek tovább, ők mennek tovább, én megyek Egerbe, de a közös múlt megmarad, nyilván ott leszünk egymás mellett, egymás után edzünk majd, én nem, hanem ők, úgyhogy az élet nem áll meg, megy tovább. Nyilván egy gyönyörű karriert lezártunk most, stop, kezdődik egy vadiúj. Nem tudom, milyen lesz, bízom benne, hogy jó. Érezzük jól magunkat, de egyelőre szeretnék pihenni, ez a másfél hónap, majdnem kettő, ami most előttem áll, ez jó lesz, mindent szépen egyenesbe berakni, és akkor kezdődhet a következő időszak.
- Teljesen új életed lesz. Mi az a végcél, amit úgy elképzelsz ebben az új életben?
- Fogalmam sincs, nem tudom. Nyilván több időm lesz a családra, azért a fiúk megsínylették ezt az x évet, most hátha valamit vissza lehet hozni belőle, meglátjuk. Egyelőre ez ennek a másfél hónapnak a terve, hogy jól kihasználni velük, a családdal. Nyilván lesz sok beszélgetésem a barátokkal, hogy akkor most hogy, s mint, nem tudom, igazából semmire nem tudok válaszolni, majd ha benne leszek, szeptemberben vagy októberben megmondom, hogy milyen ez az új élet. Itt sem lesz kolbászból a kerítés, nyilvánvalóan, de hát majd feldolgozzuk, átformáljuk. Én bízom benne, hogy jó lesz.
- Mennyire stílusos, hogy az utolsó gólod lefordulásból volt.
- Hát, így sikerült, nyilván szerette volna még az ember lőni, jobb lett volna egy ejtésgól is, de mindegy, ugyanolyan. Nem vagyok elégedetlen, igazából örültem volna, ha nyerünk, hogy ne úgy menjenek haza a szurkolók, hogy csalódottak, meg mi se lógó orral. Ez most nem sikerült, az, hogy lőttem gólt, az egy másik dolog, de igazából a közönség szájíze nem annyira jó, én úgy gondolom, sőt, az enyém se, úgyhogy ezt sajnálom. Lesz idejük javítani, meg lesz lehetőségük, úgyhogy reméljük odateszik jövőre magukat.
- Köszönjük szépen!
(Lejegyezte: Vona Lilla)
HÁRAI BALÁZS (ZF-Eger) a vlv-nek:
- Elfogyott az erőnk teljesen a végére sajnos. Se fejben, se fizikálisan nem voltunk itt a mérkőzésen. Az a baj, hogy vannak ilyen mérkőzések és ez most sajnos rosszkor jött.
ZALÁNKI GERGŐ (ZF-Eger) a vlv-nek:
- Nem tudok mit mondani..., úgy gondolom, hogy teljesen szétestünk a végére, fizikálisan is és fejben is. Volt már ennél jobb meccsünk is... Sajnálom, hogy ilyen lett a vége, s hogy ez volt a búcsúmeccsem az Egerben...
BEDŐ KRISZTIÁN (ZF-Eger) a vlv-nek:
- Nem tudom, mi volt a baj, nem tudtunk fölpörögni erre a meccsre. Talán nem voltunk elég motiváltak, pedig úgy indultunk a meccsre, hogy azok leszünk, de hát úgy látszik, hogy mégsem sikerült teljesen elfelejteni a tegnapi meccset. Szeretném megköszönni a sok szurkolónak, aki kijött, remélem, hogy a továbbiakban is támogatni fognak minket. Nagyon jó hangulatot csináltak és mondhatom: mindenki tudja, mi is tudjuk, hogy ebben a csapatban ennél több van, remélem, hogy jövőre jobban sikerül majd.
SZIRÁNYI BALÁZS (CNA Barceloneta) a vlv-nek:
- Közhelyeket tudok csak mondani: mi voltunk a kevésbé csalódottak. Ez nem volt egy jó meccs, talán látványos volt, de semmiképpen nem magas színvonalú. Szerintem mindkét csapat a képességei alatt játszott, fejben nem voltunk igazán koncentráltak, az Eger még kevésbé, mint mi. Nem ad ez a győzelem se többet, se kevesebbet, mint hogy jó szájízzel tudjuk lezárni a szezont.
Az Eger-Barceloneta meccs lefújásakor az egri játékosok saját térfelükön kört alkottak a játékos-pályafutását ezzel a mérkőzéssel befejező csapatkapitányuk, Biros Péter köré és a közönség ütemes támogatása mellett tapssal búcsúztatták minden idők egyik legjobb vízilabdázóját.
Az ünnepelt meghatottan köszönte meg a játékostársak gesztusát és a közönség szeretetét. 
vlv-képek, Monoki Nikolett felvételei
Szolnok-Olympiakosz 7:8 (4:2, 1:1, 1:2, 1:3)
G.: Vámos 2, Madaras, Alekszics, Younger, Kis G., Mitrovics, ill. Vlahopulosz, Ntoszkasz, Murikisz, Milonakisz
A VLV SZÖVEGES ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE
CSEH SÁNDOR (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:
- Hát ez egy nagyon nagy dráma volt. Nem is tudom, ez a gól amivel végül megnyerték, itt vita van az újságírók között is, hogy szabályos volt-e, vagy nem. Először erről...
- Ezzel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy átmentem a zsűriasztalhoz, ott az ellenőr azt mondta, hogy nem érvényes a találat, de befújták a bírók, nem lehet mit csinálni.
- Merthogy ők úgy látták, hogy szabályos.
- Nem ért bele görög játékos a szabaddobásba, a mi játékosunkról pattant be. Ennél többet erről most jelen pillanatban nem tudok mondani.
- De nem foglalkoztok az óvás gondolatával?
- Hát remélem, hogy valaki azért foglalkozik ezzel. Nyilván én itt most két perccel a meccs után nem, de hát ezt nyilván majd a vezetőség eldönti.
- Jó, hát akkor az egész meccsről; hogy értékeled?
- Úgy értékelem, hogy végül is úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna. 6:3-ig jól is játszottunk, aztán feljöttek 6:5-re, amivel nincsen probléma egy ilyen mérkőzésen. Én azt gondolom, hogy két dolog miatt nem nyertünk a rendes játékidőben; amikor 6:5-tel bementünk a negyedik negyedre ott kiharcoltunk két emberelőnyt és mind a kettőt helyzetből kapufára lőttük. Itt ugye úgy kezdődött volna akkor a negyedik negyed, hogy kétgólos vezetéssel megyünk. Utána, talán ezeknek a hibáknak is köszönhetően, hátul kicsit szétestünk fejben, kaptunk két olyan gólt, amit tudtunk, hogy ők akarnak játszani és három negyeden keresztül oda tudtunk figyelni, hogy az ne legyen, és átvették a vezetést. Őszintén szólva úgy gondoltam, ha ott nem kérek időt és kapunk még egy gólt, vége lehet a találkozónak, ezért is kértem időt. Utána nem is kaptunk már gólt, sikerült rendezni a sorokat, és kiharcoltunk rögtön megint két emberelőnyt, amivel egyenlíthettünk volna, és azt a kettőt is kihagytuk, ha jól emlékszem ott is volt kapufa. Ennek a két periódusnak tulajdonítom, hogy nem nyertük meg a meccset.
- Láthatóan most nagyon nagy az elkeseredés mindenkiben, gondolom, hogy benned is. Mit lehet csinálni holnapig?
- Őszinte leszek: fogalmam nincsen. Nyilván bennem is nagy az elkeseredettség, vagy inkább a tehetetlen csalódottság, de hát azért egy edző el tud kezdeni este dolgozni, és túl tudja magát ezen gyorsabban tenni. Azt, hogy a játékosok ezen hogy fogják túltenni magukat, megmondom őszintén, nem tudom megmondani.
(Lejegyezte: Vona Lilla)
VARGA DÁNIEL (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:
- Nagyon csalódott vagyok, mert döntőbe vártam a csapatot és azért is, mert egy olyan meccsen kaptunk ki, amelyen alapvetően jól játszottunk. Azt hiszem, hogy három negyedig, mondhatom, hogy uraltuk a meccset, ott viszont egy nagyon mély hullámvölgybe léptünk, talán három vagy négy gólt is kaptunk zsinórban, és ez még mindig nem zavart meg minket annyira, hogy ne tudjunk feljönni. Egy bravúros szabaddobásgóllal kiegyenlítettünk, aztán a végén mégsem volt a helyén az eszünk, inkább bátrabbak voltunk, mint okosak, és lehet, hogy a bátraké a szerencse, de az okosaké lesz a győzelem, szóval ez most nem jött össze.
- Most nagy a csalódottság, ez egyértelmű. Holnap azért mégis hazai közönség előtt bronzmeccs van, erre hogy lehet készülni?
- Biztos vagyok benne, hogy nekiesünk az ellenfelünknek és megpróbáljuk megszerezni a bronzérmet, ez nem kérdés, hiszen a Margitszigeten vagyunk és mégiscsak éremért játszhatunk. Annak ellenére, hogy ez egy fontos meccs, nagy csalódottság lesz bennünk, hiszen hiába jobb bronzérmet szerezni, mint negyediknek lenni, sokkal-sokkal rosszabb, mint döntőt játszani, szóval ezzel az érzéssel fogunk holnap megküzdeni a harmadik helyért.
(Lejegyezte: Vona Lilla)
MADARAS NORBERT (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:
- Hát..., sajnálom. Azt gondolom, hogy kézben tartottuk a meccset sokáig, sőt, azt mondom, hogy olyan szempontból a végén is, hogy valahogy úgy gondoltam, hogy azért volt a győzelemhez egy emberelőnyünk, ami nyilván egy jó sansz. Ehhez képest kikaptunk belőle, tehát nyilván nehéz erre mit mondani. Nagyon sajnálom, legalább ötösök lettek volna, mert az mindenképp reálisabb lett volna, de hát ez van.
- Sokáig nem dobtatok gólt. Mi volt az ok?
- Megvoltak a lehetőségeink, az előnyöket pont kulcsfontosságú pillanatokban hagytuk ki. De hát, mondom, még volt egy előnyünk a győzelemhez, ahhoz képest rendes játékidőben kikapni - az úgy nem néz ki jól.
- A holnapról?
- Először is meglátjuk, ki lesz az ellenfél. Nyilván fontos a holnap, de most még nem tudok róla nyilatkozni.
(Lejegyezte: Vona Lilla)
VÁMOS MÁRTON (Szolnoki Dózsa-Közgép) a LEN sajtószolgálatának:
- Nagyon fegyelmezetten játszottunk és az első három negyedévben minden úgy ment, ahogy elterveztük, vezettünk, irányítottuk a játékot. Ami történt a mérkőzés utolsó másodperceiben az egyszerűen hihetetlen. Százból egyszer, ha megesik ilyen. Holnap mindent megteszünk azért, hogy megszerezzük a bronzérmet.
JANSIK DÁVID (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:
- A mérkőzés eleje jól sikerült, elhúztunk pár góllal, azt hiszem ott abszolút mi domináltunk és igazából valami történt a végére. Nem tudtuk belőni az emberelőnyeinket és ez vezetett ahhoz, hogy a végén kaptuk ezt a csúnya gólt, amivel sajnos nem jutottunk be a döntőbe.
- Most nincs sok idő, holnap mire számíthatunk?
- Holnap két elkeseredett csapat fog játszani, de szerintem nem szabad ezen most már túl sokat gondolkoznunk, le kell zárnunk. Magunk miatt és a közönség miatt meg kell szereznünk a bronzérmet.
- Köszönöm szépen!
- Én is köszönöm!
(Lejegyezte: Vona Lilla)
MEZEI TAMÁS (Szolnoki Dózsa-Közgép) a vlv-nek:
- Igazából jól kezdtünk, a szokásos, csináltuk a játékunkat, aztán valamiért volt egy kis törés, amikor kicsit mintha visszavettünk volna, nem is a hajtásból, hanem valahogy mintha a fórok nem ültek volna. Följavult a kapusuk is az első két negyedhez képest, aztán ugye, amikor átvették a vezetést először a meccsen, utána kicsit meg voltunk zavarodva, kihagytunk két fórt. Még a végén sikerült egyenlítenünk és erről az utolsó gólról nem tudok nyilatkozni, mert igazából még nem tudok mit mondani róla, nem is értem annyira egyelőre. Még nem láttam ilyet, de hát sajnos ezt is meg kell élni, sajnos a rossz oldalon. Nem tudunk vele mit csinálni, megadták. Ilyen a sport.
- Köszönöm szépen!
(Lejegyezte: Vona Lilla)
Jug Dubrovnik-Pro Recco 5:14 (3:1, 1:3, 4:2, 2:4, 5:4) - ötméteresekkel
G.: Perrone 6, Jokovics 4, L. Fatovics 2, Macan, X. Garcia, Markovics, ill. F. Filipovics 4, Figlioli, S. Sukno 3-3, Ivovics 2, Prlainovics, Di Fulvio
A mérkőzés alakulása:
1:0, 2:0, 2:1, 3:1/4:1, 4:2, 4:3, 4:4//5:4, 6:4, 7:4, 8:4, 8:5, 8:6/8:7, 9:7, 9:8, 10:8, 10:9, 10:10
A Jugnak a rendes játékidő végén csak tartania kellett a labdát, hagyni leperegni a másodperceket. Azonban 9 másodperccel a vége előtt Di Fulvióról Markovicsot ütésért 4 percre állították ki, s büntetőt dobhatott a Recco. Sukno belőtte, így következett a hosszabb ötméteressorozat.
Az ötmétereseknél a Jugnál Ivankovics, a Reccónál Sukno és Filip Filipovics hibázott.
vlv-képek
A torna szombati programja:
19.30 Szolnok-Pro Recco - bronzmérkőzés
21.00 Jug Dubrovnik-Olympiakosz - döntő
