Vámos Márton egy évig a Vasas játékosa
Aláírta új szerződését Vámos Márton, akit klubja, a KSI a következő bajnoki idényre kölcsön ad a bajnoki címvédő TEVA-VasasPlaketnek. A balkezes játékossal, aki alig múlt 18 éves, de már az év eleje óta tagja Kemény Dénes felkészülési keretének, s a zágrábi EB-re is utazik, amolyan bemutatkozó interjút készítettünk.
- Mi az első emléked a vízilabdával kapcsolatban?
- Talán harmadik osztályos voltam, amikor apukám levitt egy vízilabda-edzésre a KSI-be. Szerette volna, ha sportolok valamit, ami leköti az energiámat, és fejlődik tőle a fizikumom is.
- Neki van valami köze a vízilabdához, vagy miért ezt választottátok?
- Nincs. Az akkori osztályfőnököm fia vízilabdázott, és ő mondta, hogy próbáljam ki. Amikor először beugrottam, nagyon hideg volt a víz, mondtam is, hogy ezt így akkor nem szeretném, nem is kezdtem még el. Aztán egy év múlva mentem megint le, és akkor már ott ragadtam. Melegebb volt a víz, és volt egy kis labda is, nem csak úszás, így megtetszett a dolog.
- Hány éves voltál ekkor?
- 9-10, maximum 11.
- Hány edzés volt egy héten?
- Napi egy. Kettőtől, négyig. Két osztálytársammal mentem együtt, suli után. Ők egyébként nem hagyták abba az első próbálkozás után, hozzájuk csatlakoztam egy évvel később. Egy osztályba is jártunk, és egy csapatba is.
- És ők hol tartanak most?
- Most is a KSI-ben vannak, velem együtt. Azóta is együtt játszunk.
- Az első meccsed hány éves korodban volt?
- Maximum 12 lehettem. Merész Andrással, azt hiszem a Fradival volt meccsünk a Népligetben, de nem tudtuk, hogy hol van az uszoda. Apukámmal a Népligetnél szálltunk le a metróról, mert azt hittük ott van, így félórás késéssel sikerült beérkezni.
- És mi történt?
- Semmi, akkor még nem nagyon mondott semmit Bandi bácsi, szerencsére.
- Mikor derült ki, hogy van tehetséged? Mikor mondták mások, és mikor érezted te is először?
- Amikor lementem az első edzésre, mondták, hogy tehetséges vagyok, látták, a mozgásomon, meg a labdaérzékemen. Hogy én mikor éreztem? Nem tudom... Mostanában, nem nagyon érzem azt, hogy különleges lennék.
- Szerinted tehetséges vagy?
- Biztosan, ha már itt vagyok.
- 18 éves vagy. Hogy képzeled el az életed? Gondolkodtál már azon, hogy fogod leélni a következő minimum 50-60 éved?
- Most majd érettségi, jövőre, aztán egyetem, vagy főiskola. Mindenképpen tovább szeretnék tanulni, és a családom is támogatja ezt. A vízilabdában szeretnék maradni 40 éves koromig, úgy, hogy ha lehet, 37 évesen még aktív játékos legyek, majd levezetnék valahol. Utána pedig elhelyezkedni a szakmámban, amit tanultam.
- És mi lenne az a szakma?
- Még nem tudom. Remélem, hogy a következő fél év elég lesz arra, hogy kitaláljam, mi érdekel igazán.
- Mit csinálsz szabadidődben, ha van?
- Nincs szabadidőm, de ha mégis van, azt pihenéssel vagy a barátaimmal töltöm, néha elmegyünk bulizni, meg ide-oda.
- Térjünk vissza a vízilabdára. Mi a posztod?
- Rosszkéz oldalon játszom, mivel balkezes vagyok. A válogatottban inkább szélen, a klubomban pedig többnyire hátul. Mivel elég magas vagyok, átlövő vagyok az ifiben.
- Az ifi és a felnőtt között nagyon nagy a különbség?
- Ég és föld. Ifiben még nem annyira képzettek a játékosok, nem vesznek észre sok helyzetet, de ezt szerintem mindenki látja, nem kell igazából magyarázni.
- Mi az, ami legjobban meglepett a felnőttek között?
- Mivel azért eddig is követtem az eseményeket tévén keresztül, meg ki szoktam járni meccsekre, így olyan nagy meglepetések nem értek.
- Milyen meccsekre szoktál kijárni, és kinek drukkoltál?
- Főleg rangadókra. Vasas drukker voltam, mert nagyon szimpatikus csapat volt számomra, főleg a Varga testvérek, Kicsi és Hosi miatt.
- Van, vagy volt-e példaképed a vízilabdázók között?
- Persze. Kásás Tamás egész életemben a példaképem volt, remélem, hogy együtt is fogok vele játszani. És persze Benedek Tibi, aki ugye balkezes, és a Reccóban játszik.
- Melyik a vízilabdával kapcsolatos legnagyobb meccsélményed mint játékos, és mint néző?
- Játékosként az idei Volvo-Kupa, az ausztrálok elleni meccs, amikor lőttem két gólt, ez volt eddig a legnagyobb élményem. Nézőként pedig az Euroliga Final Four elődöntője (Recco-Partizán 8:7), amikor fölállt a Recco a padlóról, és onnan fordított, az nagyon nagy teljesítmény volt.
És persze az athéni döntő utolsó tíz perce is nagyon tetszett, különösen ahogy kivédekeztük azt a kettős emberhátrányt. Bár én ezt már csak a YouTube-on láttam, mert akkor még csak 12 éves voltam, így most keresek rá a régebbi dolgokra.
- A VLV-t is olvasod?
- Persze. Szerintem nagyon jó ez az oldal, sokat segítetek a vízilabda-kedvelőknek. Meg persze néha nekünk is.
- Mennyire érzed annak hatását, hogy a neved egyre ismertebb, s jelenleg az egyik legtehetségesebb fiatal játékosnak tartanak?
- A KSI-ben nagyobb szerep hárul rám, többet várnak, aminek van negatív oldala, meg pozitív is. Ha elrontok valamit, jobban letolnak, és nem is nagyon dicsérnek mostanában. Nem mintha eddig nagyon dicsértek volna, de most még annyira sem. Természetesebbnek veszik, ha valami jól megy. A suliban annyira nem érzem, az osztályban volt már, hogy gratuláltak, de nem változtatta meg az életemet az, hogy ismertebb lett a nevem.
- Mit szóltál, mikor a Vasas megkeresett?
- Nagyon örültem neki, ez nagyon megtisztelő dolog. Kicsit csalódás, hogy a Varga testvérek, Kicsi és Hosi elmentek, mert jó lett volna velük együtt játszani, de ez van. Bár nem leszünk gyengék, hiszen nagy nevek jönnek Kiss Gergő és Boskovics is, majd meglátjuk, hogy ez hányadik helyre lesz elég.
- Nem félsz az első osztály sorozatterhelésétől? Emlékszem, amikor először voltál a válogatott keretnél, mondtad, hogy minden gyorsabb, fizikailag megerőltetőbb. Nem tartasz attól, hogy ez rendszeres lesz, és most már el is várják majd tőled a sorozatos jó teljesítményt?
- Tartani tartok tőle, de fizikailag most már szerintem kezdek feljönni. Itt a válogatottban eléggé nagy a leterhelés, most azért szerintem erősödtem, mindenképp. Kicsit tartok attól, hogy nem játszatnak majd sokat az elején, mert nem bíznak még bennem annyira, de meg kell szerezni a bizalmat és akkor majd játszatni fognak.
- Mi a Vasassal kötött megállapodás konstrukciója?
- A KSI játékosa vagyok, és kölcsönadnak a Vasasnak. A KSI-ben ifiben, és lehet, hogy az OB1/B-ben játszom, a Vasasban pedig az OB-1-es bajnokságban.
- Nem sok ez?
- Passz, nem tudom. Még nem játszottam három bajnokságban eddig, csak kettőben. Majd meglátjuk, mennyire leszek fáradt, azért ifiben a gyenge meccseken remélem, hogy pihenőt kapok.
- Mit szeretnél elérni 37 éves korodig a vízilabdában? Sorold fel az érmeket mondjuk!
- Európa-bajnoki, világbajnoki, olimpiai bajnoki címet. Világkupát, LEN Kupa- és Final Four-győzelmet, magyar bajnokságot. Mindent, amit csak lehet. Ja, és meg szeretném nyerni a siracusai kupát is, ami most nem sikerült.
- Mit gondolsz most, ha majd visszavonulsz, szeretnél edző lenni?
- Igen, van bennem egy olyan vágy, hogy visszaadjam azt, amit kaptam, még a sok úszást is :-). De lehet, mire ez időszerű lesz, addigra másként fogom gondolni, és inkább majd a szakmámban szeretnék dolgozni.
- Köszönöm a beszélgetést!