Kedden kora délután elutazott a LEN Kupa-döntő első mérkőzésének helyszínére a Szeged csapata. Varga Tamásék nagy reményekkel keltek útra. Fogadkoznak, hogy már a kinti mérkőzésen megismétlik a Kazany elleni elődöntőben nyújtott teljesítményt, s olyan eredményt érnek el, amely lehetővé teszi a kupa elnyerését az április 22-i visszavágón.

A csapatot elkísérte a VLV munkatársa, aki első tudósítását a ferihegyi tranzit-váróból adta. Baksa Lászlót kérdezte arról, hogy a kapus milyen reményekkel száll fel az Athénba induló repülőgépre.

BAKSA LÁSZLÓ a VLV-nek:

- Varga Zsolt jóvoltából kaptunk videót egy Posillipo-Panioniosz-meccsről. A felvételt elemeztük, azonban a kép kicsit csalóka, mert azon a meccsen nem volt meggyőző a nápolyi csapat és a Panioniosznak nem kellett a teljes taktikai repertoárt bevetnie. A múlt héten és ezen a héten is keményen edzettünk, hiszen ez lesz számunkra az év legnagyobb jelentőséggel bíró meccse. Gyakoroltunk emberelőnyös és emberhátrányos figurákat, valamint külön készültünk a nagyon erős center, Vlontakisz semlegesítésére. Úgy szállunk fel a repülőgépre, hogy kint is nyerni szeretnénk és én teljes mértékben bizakodó vagyok, mert ha úgy játszunk, ahogy a Kazany ellen, akkor szép eredményt fogunk elérni már az első mérkőzésen.

---

Munkatársunk, Kánya Dávid végig a csapat mellett lesz, többször bejelentkezik, s ami a lényeg, a VLV-n megszokott módon élőben közvetíti olvasóink számára a LEN Kupa döntőjének első mérkőzését.

---

A repülőre érve szinte még le sem ültünk, amikor Varga Tamás felfedezte magát a MALÉV áprilisi kiadványának egyik reklámfotójában. (Szerintem Csuvi eleve hátulról lapozta az újságot, de az is lehet, tudta, hogy benne van, olyan gyorsan vette észre).

A landolás után meglepve tapasztaltuk, hogy kissé hűvösebb van, mint Budapesten, de azért panaszra nincs okunk így 15 fok környékén. A reptéren, a csomagokra várva előkerült egy gumilabda is – hiába, labdafüggők –, amivel a csapat néhány tagja a csomagok megérkezééig bűvészkedett.



A reptér előtt a Panioniosz focicsapatának busza várt minket. A járművet a fiúk gyorsan el is keresztelték „Vasas-busznak”, hiszen a Panioniosz klubszíne megegyezik az angyalföldiekével. A csapat mezében feszítő sofőrünk szűk óra alatt berepített minket a szállodába, ahonnan helyi idő szerint este nyolckor indulunk edzésre.

---

- Athén számodra egy kellemes hely... - emlékeztettük első olimpiai aranyérmére VARGA TAMÁST.

- Így van. Jó élményekkel búcsúztam innen 2004-ben, azóta nem játszottam sem Athénban, sem Görögországban. Picit hidegebb van, mint számítottunk rá, a levegő hűvösebb, mint odahaza, de nem nyaralni jöttem, hanem azért, hogy egy újabb pozitív élménnyel térjek haza Athénból...

Ugyanúgy készültünk a Panioniosz ellen, mint bármely más csapat ellen. Megnéztünk egy videót, kielemeztük, megbeszéltük azt, hogy mit szeretnénk játszani az ellen, ami ők játszanak. Ettől még persze alkalmazhatnak bármilyen új taktikát ők is, bár nem hiszem, hogy azon a stíluson változtatnának, amit eddig játszottak. Készültünk a fórokra, még jobban a hátrányokra, hiszen arra számítunk, hogy nem kevés hátrányt fogunk kapni. Szerintem nagyon sok múlik majd ezen, hogy mennyire fogjuk állni az emberhátrányokat. Ha jól, akkor bármi megtörténhet. Ha nagyon rosszul, akkor bármi rossz is.

Azt gondolom, hogy az esély 50-50 százalék, mivel ők játszanak most hazai pályán. De ez egy döntő, s ott eleve minden felborulhat. "Döntőhangulat" uralkodik, jobban remeg a kéz – már akinek remeg :) –, igazából nem lehet már itt esélyeket latolgatni. Azt gondolom, hogy ez a Kazany ellen is bebizonyosodott: mindenki azt várta Magyarországon, hogy kiesünk, ezzel ellentétben tudjuk, hogy milyen eredmény született... Ezért nem szabad most azt mondani, hogy „Óóó, hát a Szeged megnyeri a LEN Kupát”, mert ez balul is elsülhet. Szerencsére mi nem nagy arccal jöttünk ki. Erősek vagyunk és nyerni jöttünk, de a görögöknél is van annyi jó játékos, hogy egy mérkőzés alatt ők is bárkit meg tudjanak verni.

---

KÁSÁS ZOLTÁN a VLV-nek:

- Ha az első pillanattól az utolsóig koncentráltak tudunk maradni, és ugyanolyan szívvel-lélekel játszunk, mint az elődöntőben, akkor megnyerhetjük a mérkőzést. Az még egy nagy kérdés, hogy a sok fanatikus görög szurkoló által teremtett hangulathoz és a játékvezetéshez mennyire tudunk alkalmazkodni. Mindenki egészséges és nagyon várjuk a holnap esti találkozót.

---

- Hogy készültetek döntőre? - kérdeztük TÖRÖK BÉLÁT.

- Videóztunk, megnéztük a Posillipo elleni meccsüket, amiből nem tudom, hogy okosabbak lettünk-e, mert a Posillipo szerintem jobban játszott azon a meccsen, csak a kapusuk volt nagyon gyenge. Reméljük, hogy ellenünk is így fognak játszani, mert akkor szerintem nyert ügyünk van. Nem készültünk rájuk egyébként annyira speciálisan, csak ugyanúgy mint bármelyik másik csapat ellen. Nyerni szeretnénk.

- Mi lehet a gyenge pontjuk?

- A görögök szerintem nem játszanak semmi extrát, higgadtnak kell maradnunk, ezzel tudjuk megnyerni a meccset.

A srácok elkeresztelték a buszsofőrünket "Zeusz"-nak. Elképesztő, ahogy a keskeny utcákon lavírozik centiméterekre a parkoló autóktól (Athénban nagyon sok autó van, családonként 2-3), ahogy bekanyarodik olyan helyeken, ahol 10-ből 9-en azt mondanák lehetetlen. Egyszerre telefonál, bagózik és vezet. Egyszerűen isteni - innen a spontán becenév.

A Panioniosz uszodájában barátságosan fogadott minket a athéni csapat edzője, aki amint beléptünk a medencetérbe, az akció kellős közepén megállította a gyakorlást és kitessékelte az övéit, átadván a helyet a magyaroknak. A medence két végében épülnek a mobil lelátók, telt házra készülnek a görögök (a szegedi visszavágóra pedig már most körülbelül száz vendégszurkoló jelezte részvételi szándékát).

Amíg a fiúk edzettek, a szerdai meccs televíziós kommentátora megkért minket, hogy diktáljunk neki 2-3 percnyi "anyagot" a csapatról.

Vacsora előtt a játékosok (edző-, sajtó-, vendégmentesen) rövid megbeszélést tartottak Varga Tamás szobájában.

---

A találkozó - és élő közvetítésünk -  szerdán este magyar idő szerint 19 órakor kezdődik.



Utazik a Szeged Athénba, a LEN Kupa döntőjére (Dávid-képek, 2009.4.7.)