Igazából a sikeresen megvívott marseille-i LEN Kupa selejtezőkről érdeklődtünk a Groupama Honvéd kétszeres olimpiai bajnok csapatkapitányától, de a mindig nyugodt, higgadt Gergely Pistából csak úgy ömlött a panaszáradat - már jócskán hazaérkezés után is.  A „szokásos” meccs utáni nyilatkozatból az alábbi interjú kerekedett.

- Gratulálok a csoportelsőséghez! Kérlek, foglald össze a kint történteket. Miként zajlott a torna? Hogy értékeled? Mennyire fejlődtetek?

- Az első helyen történő továbbjutást mi kötelezőnek éreztük. Nemcsak ezt szerettük volna, hanem reálisan elvárhatónak is gondoltuk ettől a csapattól. Tudtuk, hogy ennek tétje is van, hiszen a csoportelsőséggel megkönnyítettük  a helyzetünket, mert csoportmásodik következik majd a nyolcaddöntőben. A szakmai, taktikai részt illetően azért van tanulság, például az utolsó meccsen már sajnos nem bírtuk a kívülről érkező nyomást, és ezért lett döntetlen a Marseille elleni mérkőzés. És itt mindenképpen meg kell, hogy említsem: az, amit a LEN Kupa-sorozatban kapunk a bíróktól, az a szakmai hozzá nem értés - egyszerűen elviselhetetlen! Rosszabbnál rosszabb bírókat küldenek a mérkőzéseinkre, s nekünk utólag azzal magyarázzák, (ahogy az első forduló után tették), hogy ezeket a bírókat is be kell osztani valahova, hogy fejlődjenek. Való igaz, hogy ebben a körben már valamivel jobbak voltak a játékvezetők, de még mindig borzasztóan ítélkeztek. Ennek következményeit  nagyon nehéz elviselnie egy olyan csapatnak, amely heti kilenc-tíz edzéssel készül, ott van a Magyar Kupa legjobb négy csapata között és hasonló a célja a bajnokságban is.  És ez mindenkire vonatkozik, aki úgy edz és úgy vízilabdázik, mint mi. Egyszerűen tönkreteszik a játékot és én állítom, hogy nagyrészt az ő felkészületlenségük miatt tart ott a vízilabda ahol tart! Borzasztó látni azt a képzetlenséget, hozzá nem értést, amit rendszeresen el kell viselnünk, „le kell nyelnünk”. És talán ez az egyetlen olyan sport a világon, ahol a bíróra még csak rá sem lehet nézni, mert már annak is következménye lehet.

- Miben nyilvánult meg ez a hozzá nem értés?

- Mondok egy példát. Kitalálták ugye azt, hogy a kétkezes szabálytalankodás automatikus kiállítást jelent a medence bármelyik pontján. Na most ennek lényegét szerintem a bírók félreértették. Háromszor-négyszer állítottak ki tőlünk úgy a félpályánál, hogy kint volt a játékos mindkét keze, s az eset nem a mi kapunkhoz, hanem az övékhez közelebb történt.  És mondom, arra jött a kiállítás, hogy kint volt mind a két kéz, annak jelzéséül, hogy „nem akarok szabálytalankodni”.

- De hát hogyha kint van mind a két kéz, akkor erre hogy lehet kiállítani?

- Mondjuk például úgy ítélték meg, hogy két kézzel blokkolt az illető - 16 méterre a kapunktól…

Szóval, ha kint a két keze a védekező játékosnak és ezzel jelzi, hogy nem akar szabálytalankodni, kiállítják és ha csak az egyik keze van kint a másik a vízben akkor meg azt mondják, hogy a víz alatti kezével fogta az ellenfelet. Ezek után van még lehetőség a szabályos szerelésre? És a centervédők? Örökös kiállításra vannak ítélve ezáltal?

Lassan a meccseknek az lesz a legnehezebb része, hogy a bírókkal megküzdjünk.  Az is nagyon rossz jel, hogy sem a bíró, sem a delegátus nem adja meg azt a tiszteletet a vízben lévő játékosoknak, amit ő természetesen elvár magával szemben. Ezt éreztük Marseille-ben is, pedig nem ulibuli meccsek voltak, s a részvevők között ott volt több olimpiai bajnok is. Abszolút érthetetlen, felborult ez az egész rendszer.  De a legnagyobb gond az, hogy a bírók teljesen lemaradtak a vízilabda színvonalához képest. És ezt csoportelsőként továbbjutóként mondom, nem pedig a kiesettek keserű szájízével.

- Hogyan lehetne ezen változtatni?

- Egy megoldást látok, azt kellene bevezetni, amit az amerikaifociban alkalmaznak: síp és mikrofon. Minden egyes kontrafault, kiállítás és ötméteres okát mondja be a bíró! Nem kell több mint két-három szó. Például: „sapkatépés”, „nadrágfogás”, „nyakvisszahúzás”, „kéz-megfogás” – ezzel a módszerrel a játékosnak és a nézőnek is tudtára lehetne hozni, hogy voltaképpen mi történt.  Érthetőbb lenne a játék és lenne a dolognak még egy nagyon fontos következménye: a bíró sokkal jobban koncentrálna arra, amit lát. Nem dönthetne úgy, hogy belefúj a sípba, mert „érzi”, hogy valami „gyanús”, esetleg talán azért fújna könnyebben, mert az egyik csapat túlságosan nagy előnyt került. Nem tenné, nem tehetné ezt, ha a döntésének konkrét okát azonnal közölnie kellene… Aki erre nem képes, az arra is alkalmatlan, hogy ilyen szintű mérkőzést vezessen. Képezzék ki normálisan a játékvezetőket, hogy felnőjenek a póló színvonalához!

Hát nem döbbenetes, hogy 2010-ben egy meccs közben, amikor ellentétes ítéletet hoznak, megállítják a mérkőzést, elsétálnak az 50 méteres uszoda végéig és ott beszélgetni kezdenek?! És ezzel elmegy öt perc…


- Úgy gondolod, hogy a bírók végig mikrofont tartsanak a kezükben?

- Nem, a szája elé lógna a fülére akasztott mikrofon. Ez igen egyszerű, feltalálták rég.

- Mindezzel te is beszálltál a vízilabdasport jövőjével kapcsolatos vitába, a szabálymódosítások szorgalmazásába.

- Valóban sok szabályt szívesen módosítanék, ha rajtam múlna, de van pár dolog, amiben a változtatás nem lesz elkerülhető. Ilyen például éppen az érthetőség javítása. A kommunikáció, a beszéd a legegyszerűbb módja annak, hogy minél gyorsabban a másik fél tudomására hozzuk, hogy mit szeretnénk. Ha valamit megmagyaráznak, akkor azt megértik az emberek. Ha egy döntés okát három angol szóval közli a bíró, akkor a játékos is tudni fogja, hogy „ez az”, amit többé nem tehet, s a néző is jobban értené a játékot, mint most.

Természetesen tudom és elfogadom, hogy nem egyszerű bírónak lenni. Szinte senki sem szereti őket, nyerjen bármelyik csapat is, nem beszélve a nézőkről. Abban viszont biztos vagyok, hogy a korrektségükkel és a szakértelmükkel nagyobb megbecsülést vívhatnának ki maguknak. A bíró, különösen a vízilabdában, kiemelten fontos posztot tölt be. Meg kell, hogy értesse a játékosokkal és a nézőkkel, hogy milyen szabálytalanságot észlelt. Mindenki a vízilabda szabályainak megváltoztatásáról beszél, ami szerintem is fontos lenne, de végül csak ugyanezek a bírók fogják az új szabályokat is betartatni.... Nekik is fejlődniük kell és tenniük is azért, hogy ez a sport előreléphessen, hisz ha nem lesznek vízilabdameccsek, akkor bíróra sem lesz szükség...


- Foglaljuk keretbe ezt az interjút és mondj néhány mondatot a Marseille elleni meccsetekről, amely döntetlennel ért véget, s ez a csoportelsőségeteket jelentette.

- 3:1-re elmentünk az elején, úgy nézett ki, hogy sima lesz a mérkőzés, de akkor jött egy ötméteres. Megjegyzem, hogy a spanyolok négy, a franciák három büntetőt dobhattak ellenünk…

- Mert nyilván nagyon durván játszotok hátul…

- Nagyon. És a francia vízilabda-válogatott iszonyatosan jó, és különösen híresek a centereik arról, hogy kiállításokat szereznek és ötmétereseket harcolnak ki... Mindegy, ez is egy kis kontraszt. Elmentünk 3:1-re, utána jött ez a dolog, elkezdtünk kicsit „birkózni” a bírókkal és akkor megmutatták, hogy jobb lesz kicsit visszavennünk. Összességében jó mérkőzés volt, viszont sokat hibáztunk, és talán éppen ennek tudható be, hogy elkezdtünk foglalkozni ezekkel a külső körülményekkel. Egy kicsit ez elvitte a fejünket. Hullámszerűen játszottunk, lőttünk nagyon könnyed, gyönyörű gólokat, és követtünk el nagy hibákat hátul. Ilyen volt ez a meccs, s így lett végül iksz, amivel azért csoportelsőként biztosítottuk a továbbjutásunkat.


- Kit szeretnél elkerülni és kit szeretnél megkapni a nyolcaddöntő sorsolásakor?

- Elkerülni nem akarok senkit. Akit utunkba hoz a sors, azt megpróbáljuk megverni. Nem látok verhetetlen ellenfelet a szóba jöhető csapatok között. Aki jön, az jön.

- Kapni kit szeretnél?

- Azért itt elgondolkodik az ember, hiszen nem csak szakmai szempontok vannak, fontos lenne az is, hogy minél közelebb legyen az idegenbeli meccs. A Kassa például jó lenne, őket már ismerjük valamennyire, igaz, ők is ismernek minket. Furcsa lenne, ha őket kapnánk, de jó…, kapjuk őket! Egyébként mivel eddig minden évben voltunk Görögországban és csak egy görög csapat jutott tovább csoportmásodikként, szinte biztos vagyok abban, hogy a Vouliagmenit fogjuk kapni…

- Köszönöm a beszélgetést!

---

Másik LEN Kupa-csapatunk, az FTC Fisher Klíma a napokban sajtótájékoztatón áll a nyilvánosság elé.