Szécsi Zoltán két év után visszatér Egerbe, s azt reméli, hogy régi-új csapata vele és a további erősítésekkel „végre nyer valamit”. Az elmúlt egy évet az olaszországi Camogliban töltötte a válogatott elsőszámú kapusa, de csapata kiesett az első osztályból.

Eldőlt, hogy hol játszol? Milyen szerződést kötsz, mennyi időre szól?

Eldőlt. Egerben folytatom. Hogy milyen a szerződés? Anyagilag stabil, igaz, nem egy olaszországi, de nem járok rosszul. Egyébként természetesen nem az anyagiak jelentették a fő motivációt, hanem az, hogy egy jó csapatban játsszak.

Egyelőre egy évben állapodtunk meg, részben én is óvatos vagyok, mert komoly terveim vannak ugyan az Egerrel jövőre, de ha ezeket nem teljesítjük, vagy nem leszünk legalább a közelében, akkor nem biztos, hogy itt folytatom.

Mikor keresett meg az Eger?

Folyamatosan „jóban voltunk”. Én is próbáltam segíteni, amit így kívülről láttam a játékukkal kapcsolatban. Igazából az, hogy odamenjek, még a VB előtt került szóba, s Jasu (Jászberényi Gábor, a szerk.) vetette fel, hogy mi lenne, ha mennék. Még régen mindig cukkoltuk egymást, hogy na majd cserélünk, hogy ő megy ki Olaszországba, én meg jövök haza. És akkor neki jött egy ajánlat, ő is komolyan elgondolkodott rajta, így került szóba ez a dolog még a VB előtt. Aztán mégis maradt, majd most, a döntők kapcsán kerestek meg már Gerendás Gyuriék. Addigra egyébként már egy nagyon jó, jövőbe mutató ajánlatot kaptam a BVSC-től, ahol ugye én nevelkedtem. Amolyan „úttörőként” kellett volna odamenni, hogy majd ha én ott vagyok, akkor jönnek mások is idővel, és nagy csapatot lehet építeni - de én ezt az olimpia előtt egy évvel nem mertem megkockáztatni.

Most hallom először hogy a BVSC is komolyan be akar szállni a jelenlegi „nagyok” közé…

Komoly terveik vannak, úgy tudom, hogy az önkormányzat is szeretné, ha megint lenne Zuglónak is egy jó csapata, mint ahogy például Angyalföldnek ott van a Vasas.

Ott van a Szőnyi úti uszoda, és úgy gondolják, hogy egy jó vízilabda-csapatot összehozni nem egy olyan óriási anyagi megterhelés, vannak a kerületben vállalkozók, tehát akár a MÁV nélkül is folytatni szeretnék. Méghozzá jobban, mint ahogy a vegetáció időszakában a MÁV-val csinálták.

Ez mindenképpen jó hír.

Én nagyon boldog voltam, amikor hallottam.

Térjünk vissza az Egerhez, ott már most tényleg komoly erősítések vannak. Mi a hivatalos elvárás? 

Úgy tudom, hogy nincsen hivatalosan leírt elvárás. Úgy gondolom, hogy azzal a csapattal, ami most körvonalazódni látszik, valamit nagyon nyerni kéne, de a bajnoki döntőbe most már hosszú évek után mindenképp be kellene kerülni.

És hogy fogadtak téged? Találkoztatok már?

Nem még nem találkoztam senkivel.

Mi van az olaszoknál? Hogy rendezted kint a dolgaidat? Például egyáltalán: lejárt a szerződésed?

Nem volt probléma, lejárt a szerződés. A kérdés az, hogy a maradék háromhavi jussomat hogy és mikor fogom megkapni, meg van kint egy motorom, azt vagy a Világliga után hozom haza, vagy Märcz Tomi fogja használni, aki most költözik ki ismét (Nervibe).

Olaszországból nem kaptál ajánlatot?

Konkrét ajánlatot nem. Megkeresett a Brescia, de ők aztán le tudtak igazolni egy jó kapust, a használható olasz kapusok egyikét. Két-három jó kapus mellett ugyanennyi „használható” van a mezőnyben, a többi „futottak még”. Most ha a választékból egy jót sikerült megcsípniük, akkor nem fognak légiós helyet pazarolni rám. A többi pedig bizonytalan, később körvonalazódó dolog volt, és nem az ismertebb csapatoknál, hanem a 7-10. helyen lévőknél.

A válogatott most kezdődő nagy menetelése kapcsán milyenek a várakozásaid?

Úgy gondolom, hogy esetleges kudarcokkal sem szabad célt téveszteni, mert ugye a pekingi olimpiai arany a cél, és nem szabad az apró sikereknek, időközbeni aranyaknak alárendelni ezt a célt. Tehát nem lenne szerencsés azt hajszolni, hogy mihamarabb, mindenáron nyerjünk valamit. Értelemszerűen könnyebb Pekingben nyerni, ha már előtte valami siker van, de azért nem szabad elfelejteni, hogy mi a végső célunk.

Nem lesz bennetek görcsösség a spanyolokkal, a horvátokkal szemben?

Miért lenne? Görcsöljenek ők!