A KSI megnyerte a másodosztályú bajnokságot és ősztől ismét az OB1-ben szerepel. A vlv kérésére értékeli az évet Horváth János vezetőedző.

HORVÁTH JÁNOS (KSI) vezetőedző a vlv-nek:

- Amikor tavaly kiestünk az OB1-ből, éppen a vlv-nek nyilatkoztam, hogy nem "vissza szeretnénk kerülni", hanem "vissza fogunk kerülni". Ezzel elég nagy terhet raktam a szakosztályra, a kollégáimra, a csapatomra és saját magamra. Nem volt olyan nagyon sima az év, hiszen megpróbáltuk két fronton is - az ifibajnokságban és az OB1B-ben - maximálisan odatenni magunkat. Hosszú évek tapasztalata azt mutatta, hogy a kettőt elég nehéz együtt csinálni, ezért kénytelenek voltunk prioritást felállítani. Olyan sokat kaptunk korábban a négy OB1-es szezonunktól, hogy kimondtuk: ha választani kell, akkor a feljutás, tehát az OB1B megnyerése élvez elsőbbséget. Végül sikerült elérni a célt úgy, hogy a csapatunkban mindössze két "túlkoros" játékos szerepelt, a többiek mind az ifi, a serdülő vagy a gyermek korosztályhoz tartoztak.

Előttünk áll még az ifjúsági bajnokság rájátszása, amelynek természetesen szintén nem feltett kézzel indulunk neki még akkor sem, ha a szakosztály a legfontosabb célját, a legfelső osztályba való visszakerülést már elérte. 

Nehéz év volt, mert nem nagyon voltak idősebb játékosaink és az utolsó szakaszban egy hónapban már háromnaponta játszottunk mérkőzéseket. Az eleve zsúfolt program számunkra még "tömörebb" lett, mert a bajnokságot korábban kellett befejeznünk, ugyanis június 18-án kezdődik a felkészülés az ifjúsági vb-re és a junior Eb-re.

Úgy gondolom, hogy viszonylag jól vette a társaság az akadályokat, büszke vagyok a játékosokra és a kollégáimra is. 

- Szakmai szempontból hogy értékeled az évet? Fejlődtetek?

- Óriási különbség van az OB1 és az OB1B között, az első osztályban sokkal gyorsabb a játék és úgy érzem, kicsit mi belassultunk ebbe a mezőnybe. Biztos, hogy fejlődünk, mert rengeteget dolgoztunk és a munka azért mindig meghozza a gyümölcsét. Szinte ugyanez a csapat marad az OB1-ben is, kíváncsian várom, hogy mi lesz, mert ugrásszerű fejlődésre számítok egyénileg és csapatszinten is a következő, immár ismét OB1-es szezonunkban. 

- Ki tudsz-e emelni neveket, kik voltak a csapat húzóemberei?

- Nem szeretnék, mert úgy gondolom, csapatként nyertük meg ezt az OB1B-s bajnokságot, mindenki beletette a maga kis részét. Amúgy is általában az jellemző ránk, hogy csapat nyeri meg a meccset, ezen belül pedig mindig más nyújt kiemelkedő teljesítményt, felváltva cipelik a zongorát, amin más és más játszik. Csapatmunka volt.

- Feltűntek-e új tehetségek nálatok ebben az évben?

- Persze, minden évben feltűnnek néhányan. Van két nagyon tehetséges centerünk, Lantos István és Gábor Lőrinc, említhetem a kispadról Pető Attilát, aki gyermekjátékosként is rengeteget szerepelt. 

- Ő ebben az évben épült be a csapatba?

- Épülget... Vannak még többen, Tóth Gili Tamás állóbekk poszton játszott sokat és ott vannak a "klasszikusok", Bóbis Botond, Schmölcz Norman, Bihácsi Bence, a két kapus, tényleg mindenki maximálisan odapakolta magát.

- Végül is hogy értékeled, könnyen sikerült a feljutás vagy szezon közben azért voltak mélypontok?

- Könnyűnek semmiképpen nem nevezném, voltak mélypontok. A viszonylag sima feljutás annak köszönhető, hogy nagyon jó őszünk volt, annak ellenére, hogy sok sérülés és betegség hátráltatta a csapatot, Schmölcz Normant például gyakorlatilag januárban kaptam vissza, ő még az ifi Eb előtt szenvedett kéztörést, amit aztán operálni is kellett. Folyamatosan voltak problémáink, de egy mérkőzéstől - az Ybl elleni döntetlentől - eltekintve hoztuk az alapszakaszbeli összes meccsünket, tehát majdnem makulátlan mérleggel kezdtük a rájátszást. Ott már történek számomra is érthetetlen kisiklások, például 7:4-es vezetésről egy 4:7-es utolsó negyeddel döntetlent játszottunk Nagykanizsán, illetőleg a BVSC-ven vívott két meccsünk egyikén mi nyertünk négy góllal, a másikon ők. 

Nagyon szépen helytállt a csapat egész évben, mind a két fronton tudtuk tartani magunkat, pedig folyamatosan szombaton és vasárnap is maximálisan kellett koncentrálni a meccsünkre, ezért nagyra értékelem, hogy viszonylag korán sikerült behúznunk az OB1B-s bajnoki címet.

- Nyilvánvaló, hogy ismered az OB1-es mezőnyt. Hogy látod, mire lehettek képesek a legmagasabb osztályban? Mi lehet az elvárásod?

- Az első évben természetesen a bennmaradás, a második évben  nemzetközi kupaszereplés elérése, a harmadik évben az, hogy bajnokságot nyerjünk...

- Ez így rendben is van...

- ...de a viccet félretéve: mi tanulni megyünk az első osztályba, nagyon fontos, hogy a fiatal játékosaink minél többet ellessenek a világsztároktól, érezzék a saját bőrükön, hogy milyen az, amikor válogatott játékosok, olimpiai bajnokok, világbajnokok, Európa-bajnokok küzdenek ellenünk, ez az első lépés, hogy egyszer eljuthassanak az ő szintjükre. Eredményt nem szeretnék "jósolni", nyilván nem elsősorban rólunk fog szólni a következő évi OB1-es szezon, de azért szeretnénk meglepetéseket okozni.

- Végezetül: mi a helyzet az augusztusi ifi vb-re készülő csapattal?

- Június 18-án kezdjük a felkészülést a vb-re, nyolc hetünk lesz, az ifjúsági bajnokság rájátszása után fogom kijelölni a keretet, amely 18-19 tagú esz.

- Köszönöm a beszélgetést, gratulálok az elsőséghez és jó munkát kívánok a nyárra!

HORVÁTH JÁNOS "KÖSZÖNETFÉLESÉGE" A FACEBOOKON