Hatan élnek még az 1958-ban Budapesten Európa-bajnokságot nyert magyar válogatottból. Közülük Váci József, a Honvéd és a Vasas egykori pólósa elevenítette fel emlékeit a Reggeli Start keddi adásában. Tudósítás és a teljes beszélgetés felvétele:

​Arról az időszakról beszélünk, amikor még nem volt csere, a meccset elkezdő hét játékosnak kellett végig medencében lenni. Váci József center volt, jobbal és ballal, svédcsavarral próbált "ügyeskedni". A mai napig nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy tagja lehetett annak a válogatottnak. (A névsor: Boros Ottó, Csillag Gábor, Dömötör Zoltán, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Katona András, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Molnár József, Pintér István, Váci József - szövetségi kapitány: Lemhényi Dezső.)

A 80 éves Európa-bajnok egyetlen fájdalma, hogy olimpiára nem jutott ki. Erre 1960-ban és 1968-ban volt esélye, úgy emlékszik, hogy jól ment neki a játék, s a mai napig nem tudja, hogy tulajdonképpen miért nem került be az utazó csapatba. De ezen is túltette magát, nincs benne keserűség, nem haragszik senkire (Lemhényi Dezső és Markovits Kálmán volt a két időszakban a szövetségi kapitány), nagyon sokat kapott így is a sportágtól.



A sztorizás során kiderült, hogy a pólózó Váci József volt a magyar úszósport első rövid pályás magyar bajnoka 50 méteres mellúszásban. Egy Honvéd-Vasas Izzó vízilabdameccs végén szólt neki Tumpek György, a Honvéd akkori úszóedzője, hogy ha van kedve, menjen már át a sportuszodába, ahol éppen zajlik az első rövid pályás úszóbajnokság. Átment, és majdnem hazaszaladt, amikor meglátta az 50 éteres mellúszás mezőnyét: ott volt mindenki, aki számított akkoriban a mellúszásban. A távot megnyerte, ráadásul országos csúccsal, amit sokáig nem is tudtak megdönteni.

Akkoriban az élsporttal nem lehetett egész életre szóló ezisztenciát teremteni, így pályafutásának viszonylag korai befejezte után Váci József sporttársai segítségével "benzinkúthoz került", ez tette lehetővé, hogy megfelelő életkörülményeket teremtsen magának.

Váci József a mai vízilabdázók közül Hosnyánszky, Mezei és Steinmetz Ádám nevét említette, hozzátéve, hogy a maiaknak sokkal nehezebb dolguk van, annak idején még 170 centiméteres magassággal is bohócot tudtak csinálni a "nyolc méteres" jugoszlávokból - ma már ez nagyon nehéz...

Megjegyezte, hogy ma már inkább tévén nézi a meccseket, a helyszínen gyakran nem is érti, hogy mi történik. Mint mondja, túlságosan a játékvezetők kezében van az irányítás, a televízión legalább a lassított visszajátszásoknál ki tudja elemezni, hogy mit miért ítéltek. A vízilabdától azonban nem tud elszakadni, most, hogy a Komjádi uszoda közelébe költöztek, gyakori vendég lesz ott, például megívták a szerdai FTC-Miskolc Eurokupa-elődöntőre. Ennek kapcsán megjegyezte, annak idején nem gondolták volna, hogy a Miskolcnak valaha európai kupaelődöntőben szereplő csapata lesz...

A TELJES BESZÉLGETÉS: