Manhercz Krisztián kemény meccset és elődöntőbe jutást vár
Eddigi vb-élményeiről, a meccseinkről és a keddi negyedöntőben következő ellenfélről, az oroszokról kérdeztük Manhercz Krisztiánt. vlv-interú:
MANHERCZ KRISZTIÁN a vlv-nek:
- Hogy tetszik a vb?
- Nagyon tetszik! Sok szempontból kíváncsi voltam már előzetesen, hogy milyen lesz a szervezés, milyen lesz hazai pályán, magyar emberek, hét-nyolcezres publikum előtt játszani, ráadásul abból a szempontból is nagy volt bennem a várakozás, hogy milyen lesz ez az új csapat, az "új éra".
Egyelőre nagyon pozitív minden, a vb-szervezés remek, a szurkolók minden meccsen megtöltik az uszodát. Láttam "kívülről" a 2014-es budapesti Eb-t, az is kemény látvány volt, de belülről még jobb érzés megélni ezt az egészet.
A lényegi rész viszont, amiért itt vagyunk, csak most következik. Lehet akármilyen jó, szép ez a világbajnokság, ha nem lesz jó ez eredményünk, akkor nem érünk semmit.
- Amikor a bemutatás van, és ugye, nem úgy jöttök be, ahogy szoktatok, hanem egyenként sorban, és feláll a közönség, hatalmas az ováció, az milyen hatást vált ki? Megilletődtök egy kicsit?
- Bevallom, számomra ebből az első alkalom volt a legfurcsább, legérdekesebb, nem igazán tudtam, hogy hova nézzek. Egy kicsit el is érzékenyültem, amikor hallottam a saját nevemet, és megláttam, hogy hosszan ki van írva: "Manhercz". Ez az, amiért egy sportoló elkezd játszani és ez az, amiért egy vízilabdás be akar kerülni a válogatottba is. Azt gondolom, ennél már csak akkor lehetne szebb az egész, ha elérjük az általunk kitűzött célt.
- Milyen állapotban volt a csapat, amikor elkezdtétek a tornát?
- Jó állapotban voltunk, amit mi sem tükröz jobban, mint hogy az első meccs volt a legfontosabb meccsünk – így utólag már mondhatjuk ezt, hiszen az ott elért gólkülönbségnek köszönhetjük végül a csoportelsőséget! Az ausztrálok elleni 13:3-as győzelemmel rajtoltunk, ráadásul nagyon meggyőző volt a védekezésünk és nagyon jó a támadójátékunk. Egy kicsit álmoskásan kezdtünk azon a meccsen, de ezt betudom annak, hogy a közönség, meg az egész atmoszféra különös érzést adott a csapatnak, amin viszont gyorsan sikerült túllendülnünk.
Aztán következett a csoportrangadó az olaszok ellen, ahol le tudtuk volna zárni a meccset a harmadik negyedben, 7:5-nél, de ez nem sikerült. A csapat erejét bizonyítja, hogy 7:9-ről három perc alatt fel tudtunk jönni úgy, hogy még mi támadtunk a győzelemért. Azt gondolom, hogy igazságos döntetlen született.
- Itt hadd vágjak közbe: azért itt volt neked egy "régi ismerősöd” a parton, aki eléggé tevékenyen hozzájárult a meccs eredményének alakulásához.
- Ha a bíróra gondolsz, arról nem szeretnék különösebben beszélni. Felhozott pár emléket a 2012-es U18-as vb-ről, amikor az olaszok ellen elcsalták a döntőnket, de ez van, az már egy ötéves dolog.
- Azt azért mondd el, hogy hány kiállítás is volt ott...
- Huszonvalahány kiállítást kaptunk, és a kapusnak kellett mezőnyben játszani, de erről nem akarok beszélni, mert ez már a múlt. Ez egy új esemény volt, és mindig lesz olyan, hogy valakinek nem tetszenek a bírói ítéletek. Az egész csoportkört lezártuk, hál’ istennek elértük a célunkat, és várjuk a negyeddöntőt.
- Milyen érzés volt az, hogy véget ért a csoportkör nektek, és nem tudtátok, hogy hol végeztetek? Ez nagyon furcsa, nem nagyon szokott ilyen lenni, vagy legalábbis ritka.
- Szerencsére én már játszottam jó pár utánpótlás világeseményen, döntetlenjeink is voltak, de igen, ebben valóban az a legrosszabb, hogy általában a mi kezünkben van a sorsunk, most viszont gyakorlatilag nézőként kellett kidrukkolnunk azt, hogy csoportelsők legyünk, tehát nem tőlünk függött az egész. Ez egy nagyon rossz érzés volt, de örülök, hogy jó lett a vége.
- Volt olyan, hogy hattal vezettek az olaszok, és még sok idő volt hátra. Akkor mire gondoltál?
- Nem állt jól a szénánk, de nem lett volna világvége, ha az olaszok a csoportelsők. Nyilván, akkor egy nem annyira kedvező ágra kerülünk, de szerintem azt is tudtuk volna abszolválni.
- Hogy telnek a napjaitok? Most három szünnap van, egy kicsit elengedtek titeket a családhoz is. Te mit csinálsz, hogyan tudsz pihenni, regenerálódni?
- A családommal elsősorban, fél nap pihenőt kaptunk, vasárnap reggel még edzettünk, és hétfőn reggel volt a következő edzésünk. Egy kicsit a vízilabdát ki tudtuk kapcsolni, ahogy Tomi is kérte, maximálisan a regenerálódást, a pihenést helyeztük előrtérbe.
- Mi az eddigi legszebb emléked a vb-ről?
- Nincs legszebb. Minden meccs egy külön élmény, és minden pillanatát meg szeretném élni ennek az egésznek, mert ezek a pillanatok végesek egy sportoló életében. Szeretném az összeset kiélvezni.
- Beszéljünk a folytatásról: az oroszok némi meglepetésre viszonylag simán ejtették ki a spanyolokat, velük kell megvívnunk az elődöntőért. Mit szóltál a spanyol-oroszhoz és mi a véleményed a kedd esti ellenfélről?
- Azt nyilatkoztam eddig is, hogy nincs konkrét csapat, akit szeretnék, tehát nem "kívántam" előzetesen sem az orosz, sem a spanyol válogatottat. Meccs előtt nyilván a legtöbben spanyol továbbjutásra számítottunk inkább, de látva az oroszok eddigi játékát a tornán, nem gondolom meglepetésnek, hogy végül ők kerültek a negyeddöntőbe.
Együtt néztük a meccset a szobánkban. Jól játszottak az oroszok, de már szinte vártuk is tőlük, hiszen a horvátoktól csak kettővel kaptak ki, aztán volt egy érdekes meccsük az amerikaiak ellen. Ki fogjuk őket elemezni ma és holnap, amennyire lehet. Bizakodó vagyok, jó eredményre számítok.
- Láttál-e olyat, ami meglepett a játékukban?
- Nem ilyen szempontból volt érdekes, amit mutattak, inkább az volt szembetűnő, hogy végig kézben tartották a mérkőzést. Az is igaz, hogy a spanyolok nagyon sokat hibáztak. Az olyan jelenetekre gondolok, amikor 5:4-es orosz vezetésnél fent maradt az orosz center és a spanyolok gondolkodás nélkül mellé lőtték, így a ziccer értékesítése után döntetlen helyett kettővel vezettek az oroszok. Így is csak eggyel nyertek, igazi ütközet volt, gondolom, el is fáradtak, míg mi pihenten kezdhetünk kedden este.
- Hogy látod az esélyeinket?
- Világbajnoki negyeddöntőről beszélünk. Nekünk az volt a célunk, hogy négybe jussunk, nagyon kemény meccsre számítok, de hazai győzelemre.
- Van még valami, amit mondanál?
- Hajrá, magyarok! :-)
- Hajrá! Köszönöm szépen!
(Lejegyezte: Ötvös Csilla)
VB-ALOLDALUNK A TOVÁBBI TELJES PROGRAMMAL, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ EREDMÉNYEKKEL
